Almát esznek:
a lány a fiúra kacag,
s habzik a szép harapás,
körülöttük reccsen a dél,
a megálló árnyékát nyaldossa...
fogaik, mint érett gyöngyök,
mosolyognak az érintések
felnevető kezeikben,
tépik az élet húsát,
marcangolnak az együtt
lét öröméből...
