Földes Atilla
Érted és ellened
Nem maradtál addig,
Hogy boldoggá tegyelek
Ahhoz mégis soká,
Hogy feledhesselek
Nem vagyok oly erős,
Hogy eltemesselek
Ahhoz pedig gyáva,
Hogy megkeresselek
Kiürült az agyam
Kiürült az ágyam
A blues és egy asszony
Ez minden vágyam
Hideg sörbe ölnék
Minden őrült estét
S hajnalig ölelném
Lázban égő testét
Büszkeségem túl erős,
Hogy megkeresselek
Ahhoz mégis kevés,
Hogy eltemesselek
Belém bújt az Ördög
Mit mondjak neked
Önmagammal küzdök
Érted, s ellened
Éhezi a lelkem,
Hogy eltelhessek véled
Az ösztön bírt rá mégis,
Űzzelek el téged
A kurva hanyatt dőlt
Nem sokat gatyázott
Annyit mondott: "Gyere"
Mégis megalázott
Nem volt se szép, se jó
Talán nem is látott
Máshol jártam én is
Ő is másra vágyott
Mennyit ér a helyi hős
Egy mondatot talán
Legendából halál szaglik
S föld alól magány
Meddig ostoba az ember
Hány bomba talál
Meddig hajlik meg a gerinc
Isten, mire vár
Hány év míg az agy
Szűri mocsarát
Meddig kell a könnyet nyelni
Miért kínoz az ágy
Mi lenne a jó megoldás
Hol az orvosság
Két kapszula ámokfutás
Tömeggyilkosság
Kis tabletta őrület
Hóvá kevert por
Tudom jól, hogy Blues az élet
S vér a vörösbor
S azt is tudom, jön majd
Olyan gonosz idő
Nem lazít el többé
Se bor, se fű, se nő
Nem hat rám a mámor
Bölcsek szava, erő
Nem hagy élni múltam
Magány, kín, szerető
Eltompul tudatom
Kihalt, üres akol
Ronccsá pusztul testem
Múltamért lakol
És elbánik majd vélem
A kíméletlen kor
Vagy, ha az nem öl meg
Majd az alkohol
S annyi erőm sem lesz,
Hogy élhetnék veled
Ahhoz, tudom elég,
Hogy szeresselek
S ott, hol tegnap lágy ujjaid
Holnap majd a férgek
Szántanak fel mohón
Arcot, ölet, térdet
S ha átrágják majd lassan
Hasamon a kérget
Sóhajtok egy utolsót
Dögbűzöset, érted
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
|
|
|