10 nappal a felnõtté válás elõtt

Hömpölyög bennem a bősz boldogság,
az extázis atommagvakat rág,
a nagyvilág kitárul előttem,
valamely szűk révbe érek éppen,
túlhevülök, ágyamon ücsörgök,
a hazugság láttán felhördülök,
szállok sebesen asztrál síkokon,
lazán siklok át féreglyukakon,
a "közöny" démona folyton üldöz,
"személyiségzavar" csendben tükröz.

2007.  





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.