Fejtés
Valami csillog bennem, mondják.
Talán az éj könnye, ha rátalál
a csönd, mint a szénben ragyogó
mélység: a bányász-halál.
Mint egy pici seb a tenyérben,
ami ott lüktet majd a kenyérben.
Mint hártya a szem viaszán, ég
a nyél derekán a hűvös szándék.
Mint a félelem leplezetlen dühe
a gyűlölet: szerelem hevülete,
mely megkövül és acél-dalra vár
a mélyben: a szén-halál.
Szénből vagyunk mind és vízből.
Bányász tíz, szén csak egy a tízből.
Bp,
22:46 2008.12.26.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
