Õszelõ

A megcsalás lehet személytelen,
csak így jutott ez is ki itt neked,
a térd, félig letolt gatyád
s egy harapás a válladon korán,

mikor csak sötétkék a pirkadat,
a szíved is csupán sötét... betét,
egy részeg hülye, semmi más, haladsz,
s az öl csak rozsdaszagba húz eképp.

Harisnya és vidéke. Csak ha benn és kinn vagyunk.
De ősz jön. Ősz és kártyavár.
Vizelsz és öltözöl. Se tér se terminus.

Nem voltál, épp csak alkatrész, lakáj.
Felejt a füst. A bor hideg s a reggel is.
Beszélgetés. A klarinét. Megyünk megint.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Korunk, 2007. feb.