Tátogás
Tátogás
folyik a maszlag
ételben szóban
kiürült tányérlét
pillanatsóhaj
ládába csomagolt depresszió
guggol
árnykupac magában
csillagokat hányva
sikolt
felfordult gyomrok médiában bújnak
levetik kilyukadt talándobozukat
görcstől kövér fájdalom
zöld mulatság búja
elengedve ősz lábán otthontalan árva
menekülő zártszájvilág fogára tűzve étlap
ennyi volt
kenyér nincs
ennyi van
taps sincs
cirkuszban fejetlen emberek
üres pohárból isznak
ócska bortól bohóccipőben orrod elé buknak
sír a világ
tátog a magyar
fekete zsákban
bárány
szaval
szíve
napraforgó
kegyelet temető
oldó versláb
bekötöző
(Gyermekdal hangja
régi közös dallam:
„Sós kút-ba tesz-nek,
On-nan is ki-vesz-nek.”
Fo-lyó-ba, pa-tak-ba,
föld-re, le-ve-gő-be,
búj-ha-tott a ta-vasz
a-rany-e-sős lel-ke.)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
