Mégiscsak a bizonytalan mentén
egyensúlyozok feléd. Te azt mondod:
piros. Én emlékezem, mert régről
ismerem talán. De te továbbra is
elképzelhetetlen maradsz. Neked
milyen? Piros, vagy csak piros, mint
szóalak? És közelítek feléd, miközben
várod, hogy újra megismerjelek. Piros.
Én így tanultalak.