Mindenki koszos, bűzét
A világnak
A maga módján kiadja
Az ideák dezodorok, aerosolok.
Egy független illatra
Még emlékeznék
Ha lenne inger,
De nincs
Kinek elmondanom, hogy
Lúgkövek a szavak
És savmarja a fület.
Te milyen bázisú vagy?
Fölöttem az égen, mintha felhő…
Ha lenne egy kis időm,
De a maszatos papírra
Rádőlt kártyaváram kishitű
Gyermekként fél és menekül,
Továbbra is.
Hová?
