Mocsár

Körbeülöm az asztalt
nem zavarnak
a tátongó üres korsók
nem ijesztenek
ezek a feketelyukak

frissen öntött
aszfaltba is lépnék
nem tartva a nyomoktól
vagy attól
hogy végleg elsüllyedek
a mesterséges mocsárban

még 1-2 óra
és kimerészkedek a sűrűből
még 1-2 rendelés
és bárkivel elbeszélgetek
a tegnap történt semmiről
vagy az űrkutatás
és az esőerdők viszonyáról

ülök
néhány elfüstölt cigaretta
a hamutartó kozmoszában
jelzi jelenlétem
a felvillanó parázs
rakétákat indít a légtérbe
levegőért kapok
szkafander nélkül
a holdjárás nem könnyű
a földön meg sem próbálom

akadozik a szókészletem
fogjuk a légszomjra

a távolság számomra
most galaxisokban mérhető
el sem indulok
a kijárat tejútja felé
hiába ígéri a megvilágosodást
csak a hajnalt látom
amint kipattan szemeimből







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.