nézõpont

elnézlek az utca túloldalán,
amint megpróbálsz a lépéseidre
koncentrálni, meg talán valami
lényegtelen holnapi találkozóra,
miközben szűkülő szemhéjaid
mögött gombostűhegyek szurkálják
elméd álarcait, melyeket esténként
igyekszel puhára főzni a paplan alatt.
eközben elgondolom, vajon nekem
megvannak-e még a gyermekkori
ábrándjaim, vagy tűhegyni idegeneket
tartok fogva idebent, mialatt az
utca másik oldaláról fürkészi
tekintetemet egy idegen?





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.