Szeretném, ha bolond lenne

ahogy a buszon utazik,
az szép.
nem tudom, még mihez ért,
de nekem, ez majdhogynem
elég is lenne,
ám, félek, mit szólna,
ha a mozgólépcső aljáról figyelne,
és látná, mint ráfekszem a metróból
jövő szélre,
síugrót játszva a mélybe ereszkedem.
nyugtalanít,
netalán rosszallóan,
vagy szégyenében nézne félre, hogy
egy bolondot kapott rajta.
bár, ha egyszer azon érném,
a HÉV-en, míg a vonat az alagútból feljut,
nem venne levegőt, csak miután feje magasabban,
mint az út, mert tengeralattjáróst játszik,
na, akkor, ha nem tartaná tolakodásnak,
elkísérném egy darabon,
és ha érezném, van jottányi alapom,
magácskára tukmálnám a titkot,
a Holdon,
- ne keresse, ha legközelebb járna ott -,
összetiportam a híres lábnyomot.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.