Hasonlítok

-Haraszti Áginak, nyelvkinyújtás helyett-

Elfelejtett, halott írók zsebrevágható könyvei
a polcon. Összeomló házból kimenekített
gyógyszertároló kerámiák. A tégelyeknek
támaszkodva kisúji bokszoló egyesületről
egy sárga csoportkép. Fáslis kezű, félmez-
telen fiatalok. A középső sor szélein egy-egy
kuglifejű, vézna srác. Féltérden, mosolyognak.
Kovács papám, és az egypetéjű ikerpárja,
Endre bácsi. Úgy rémlik most, akkor halt meg
éppen, mikor megszülettem. A város öregjei
mondogatták is, hogy úgy hasonlítok rájuk.
Mint két tojás.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.