Apu szobájában

Az asztalon megállt a régi óra,
S a fényképeken vastag porkabát.
A rádió nincs többé bekapcsolva.
A huzat feldöntötte a babát.

A becsukott könyv emelné a lapját,
Hol olvasója utoljára járt,
S hogy folytathassa lapok közé tette
Könyvjelzőként a kis koszos naptárt.

Egy hegye-törött, ócska ceruzának
A kerek radír örök társa lett,
S a nyitott keresztrejtvény-újság szélén
Zajlik a fényben porpihe-balett.

Törött a kulcs a régi, törött zárban
És kockacukrot őriz a fiók.
A kötszerek és a gyógyszerek mellett
Csemegének a félig-tört diók.

Az ágy alatt pár szétgurult tabletta,
Gyenge ujjának nem fogadott szót.
Ezt nem veszi be többé most már senki.
Csak bámulom, és nem lelem a szót.

A vizespohár beszáradt a földön.
A szőnyegen egy sötét sárga folt.
A papucs csálén Apu ágya mellett,
Ahogyan mindig és aznap is volt.

Budapest, 2006. október 4.







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.