Vegyél nekem levegõt
nem érdekelnek a fények én látom magam
nem szeretek jó lenni de rossz sem hát így nehéz
tízévesen ökölbe szorult kézzel esküdtem anyám életére
hogy három percig visszafojtom a lélegzetem
Istenem hagytad
még mindig nem fújtam ki a levegőt
nem tudtam hol érek hozzád
nem tudtam mit jelent a fallosz
hogy a bűntudat kézre áll
még a mozdulat közben
bent kell tartani a levegőt
kis karácsony, kis karácsony
nem nő már meg soha
az öröm a bánat a várakozás
a szemem a karom körömdarabok
kartácstűz
meggyóntam ha nem jöttél,
mert én a te feltámadásodat…
szóval vákuum
keresek némi fényt hozzád kellene
ha láttalak is már elfelejtettelek
csak a temetés:
a koporsó szélein kisistergett a télbe
a meleg, a pont negyvenhárom éves levegő
tehát te is
vegyél nekem levegőt
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
