Nem látok hidakat


Nem látok hidakat. Kőpaloták, madaras
képek - mint operettdíszletek - úsznak a völgy
felszínén apadó ködben. Nincs horizont
sem; nincs távoli táj, messze vidék, suhogó,
északi szélbe üvöltött, csípős üzenet.
Sárga ruhás, kalapos kínai hajladozik.
Csak tudnám, mit akar, csak tudnám, mi közöm
hozzá! Hányadik álomba zuhantam az éj
bugyraiban, mikor érhet lábam valahol
földet? - Már levegő nélkül nyúlik időm -
Innen visszaviszel, felrázol, nevemet
mondod. Tollpihe száll, száll le közénk, laza kis
tollpihe. Most megijedtél, kávévai itatsz.
Roppan a kockacukor. Látod, semmi bajom -





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Publikálva: Holmi, 2007. márc