Gyermeknapi piros álmok

Gyermeknapkor születtek meg.
Aprók voltak, de mégis
Kis szárnyaik így is túl gyengék,
Hogy elrepítsék őket a kék égig.

Pünkösd is volt, piros árnyak.
Álltak a Duna parton, és szellőre vártak,
Hogy elszállhassanak végleg.

A reggel akkorra már déllé érett.

A fülledt melegben nem állt elő erő,
Mely fel-fel, a magasba emelje őket

Vártak még.
Alkonyodott.

Ölbe tett kézzel ücsörögtek.
Aztán jött a vihar, és kegyetlenül elmosta
Szárnyas álmaikat,
És őket.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.