… mikor mindjárt elszakad a zsinór …
Áll és lengeti csak a bábokat,
széttörnek, de már maga is unja
kínozni az entitásfoszlányokat,
miknek nincs kiterjedése, útja…
Mi a francnak lóbálni hát őket,
mikor mindjárt elszakad a zsinór?
Az elvárásoknak nem felelnek meg,
nem tudják, mi a bús fene az a sors…
Persze lehet még őket gyötörni,
oda-odavagdosni az aszfalthoz,
kezük letépni, nyakuk kitörni,
hisz ez a fajta magáért nem harcol…
És ha nem, hát őrlődjenek a műanyag
agyak, csontok… Loccsanjanak, roppanjanak!
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
