szabadedzés
beburkolózol az átépítés utánba,
jó, meleg takaró; kemény, súlyos pohár.
a könyöklő sarkán a lehető legkevesebb helyet foglalod,
és nem mintha egy tűt sem, de annyira keveset,
amennyit igazából képzelni is lehetetlen, nemhogy elejteni.
nehéz elbújni úgy, hogy a rejtekhelyek egy kiállítás képei.
közben észreveszed (kellően lelassultál,
elfolyt az orrod előtt jó néhány kurzus),
elvesztetted az időérzéked.
az emberi szív összeégne,
csak a nyitvatartási idő ad némi támpontot,
ha minden elmúlt kín és gyönyörűség
visszajárna hozzá szerelmeskedni.
báb a kirakatban, díszlet az akváriumban,
reggel hat és este nyolc között vagy;
talponálló, nyugati aluljáró,
burkolózol és vársz, hátha rászánod magad.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Élet és Irodalom, 2003/10
