Halmai Tamás
Szekvencia
Borbély Szilárdnak
Amikor meghal,
mindenki Jézus.
Istenre gondol,
aki elhagyta,
Istenre gondol,
aki már várja,
vagy el se hagyta,
vagy nem is várja.
Amikor meghal,
mindenki Jézus.
Buddha is az volt,
amikor meghalt,
mert aki meghal,
nem jó és nem rossz,
van is és nincs is,
mint az üresség.
Amikor meghal,
mindenki Jézus.
Nincs bűne egy se,
vágya, se titka,
csupasz jelenlét,
világ világa,
saját hiánya,
semmi sajátja.
Amikor meghal,
mindenki Jézus.
Jézus is az lett,
hiába, végül,
önnönmagának
szép önmagája,
történet hőse,
vak bizonyosság.
Amikor meghal,
mindenki Jézus.
Aki él, meghal,
aki él, szenved,
mndenki szenved,
mielőtt meghal,
mindenki meghal,
ha szenvedett már.
Amikor meghal,
mindenki Jézus.
Kafka is az volt,
amikor nem lett,
eleven múlás,
árnyék tükörben,
volt hangja, teste,
lett híre, hamva.
Amikor meghal,
mindenki Jézus.
Tiszta bizonyság,
merő egyetlen,
mint a zenében
átmenő akord,
mint az erdőben
fák közt fuvallat.
Amikor meghal,
mindenki Jézus.
Istenre gondol,
aki elhagyta,
Istenre gondol,
aki már várja,
vagy el se hagyta,
vagy nem is várja.
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Kötetben: Amsterdam blue (Budapest, 2005) Kiadó: JAK – L'Harmattan Kiadó
|
|
|