Itthon vagyok

Nekem nem voltak híres útjaim,
utcák kopott kövéből nőttem.
Házam, Hazám öröklött kínjai,
apám darabka hantja földem.

Itthon vagyok. Ha nem tudná e hon.
Nem kell, hogy rivallja ősi dal.
Bár fajtám rangja faágon harang,
még küzdök a múlt romjaival.

Mielőtt átkoznám gyáván sorsom,
mert tudom, már röhög a jelen,
Markomban feltépett testvéreim,
szemembe szűkölő történelem.

S ha utcák kövén az igazság,
kinyílt, senkinek sem kell virág,
hát maradok, ki mindig is voltam,
szabadnak született, tiport Világ







Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.