Gúzsba kötve
az álmok sötét szobában fekszenek.
Halk ordítás
a kulcslyukon
mocskos fény szűrődik be.
Minden ember néma.
A tavasz vaskalapot hord.
Rend
a lelke mindennek burokba nőtt
a Hold
mindkét oldala sötét
fekete folt;
az éjben lopja életét,
ha el nem adta.
Álmait más embertől kapja,
s hiszi, hogy él.
Szívet fagyaszt
-ha talál- a tél.
S a felhőkön elhízott angyalok ülnek.
Örüljünk, ők legalább örülnek.
