nézõpont
gondolatban elgörbíti azt, ami egyenes
nevet ad annak, amit még senki sem látott
elképzeli, hogy naponta hosszabb az út ugyanoda
aztán csodálkozik, hogy miért olyan göcsörtös,
miért felejt el mindent, és miért késik el újabban mindig?
azt hiszi meggondolták magukat a tények
vagy talán Alzheimer-kórban szenved a világ de mikor
a saját sóhajtása is félúton úgy dönt, visszafordul
továbbá kettétörik cigarettájának füstje, rádöbben
hogy talán rossz oldaláról nézi a világot és
egy hanyag mozdulattal át kéne fordulni
az ágy másik felére…
(2003)
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.
