Mágnes és katarzis

Mágnes és katarzis

Zavart, kóválygó fejjel sordódni
ez volt a jó
halszagú parton csorog
a tömeg izzadása.
Vízen lebegek,
hangokat hallok,
míg napernyős csónakban
evez utánam
a vízimentő
fehér pólóban
vörös kereszttel
fonja körülém hálóját,
akár a keresztespók.

Katarzis, katarzis,
ez kell nekem
tombolva vagy nyúgodva,
mindegy.
Úszni a világban
csöppnyi hal módjára
úszni Önmagamban
a Szaturnusz körül
mint a sok meteor
mely gyűrűvé tömörül.

Becsapódik,
kiömlik a láva,
megszilárdul,
s szilánkjai magukba zárják
a Föld évezredes
mágnesmozgását.






Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.