Hattyúdal
ábrándos égen a felleg suhan
suhanok én is a földön
lábam a földet sem éri ugyan
követem hegyeken, völgyön
hogyha elérem csókot adok
csókomba kapnak a csillagok
csintalan égen egy lyányka suhan
suhanok én is utána
mutasd a tested egy percre ludam
kitépem tollaid máma
hogyha beérlek csókot adok
csókodba kapnak a csillagok
rózsaszín égen suhanunk ketten
suhannak legelők, házak
és besötétül az ég miközben
ellepi tested az ágyat
beveszed szádba, marsz, harapok
beléd fröcsögnek a csillagok
Hagyjon üzenetet a szerzőnek!Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólásokHozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.Publikálva: Helikon, XIV. évf., 389. sz., 2003
