NAPLÓK: ötpercesek Legutóbbi olvasó: 2026-10-03 04:03 Összes olvasás: 23718| 19. | [tulajdonos]: Lájkom | 2011-06-01 22:23 | Burai Katalin
Szög, függvény
Tudomány és szenvedély volt abban, ahogyan Anya
a magyarok szobáit vakolta, azok mind
otthonok voltak. Kékliliom tudatomban
már az csoda, amint állást ácsolt magának, amint
adogattam a százas szöget, hittem, az csak tűszúrás.
Az állás inogott. A lószar-törek-sár összetaposás
gyerekjáték, erőfölény, egyik lábam az idő múlása,
másik lábam, ahogy a kor kívánja, hipp-hopp!
Anya, mikor jössz le? Pontosan 90 fokos sarkot
képzett, és templomárnyéka odavetült az újabb felületre.
Éhség-tudatból nyithatnék szakrendelést!
De ez mind érvénytelen. Érvénytelen!
Nem azért nem találok illő elfoglaltságot,
nem azért keletkezik új szoba-labirintus,
alighogy véget ér az egyik, kezdődik a másik,
nem ezért van az azóta betegítő huzat,
nem emiatt a sok halott kapacitás,
nem ezért vitatott az árfolyam szerelemben,
karikagyűrűben, életben, elfojtásban,
varázsszőnyegben és lelki felvilágosultságban,
hanem mert a kontár gyógyszeripar
nem ért a fájdalomcsillapításhoz. | |
| 18. | [tulajdonos]: no comment | 2011-05-12 09:30 | Kilencvenkét éves lesz. Hajdan világhírű szépség volt, az egyik legismertebb magyar színésznő unokahúga. Egy tánccsoporttal éppen Egyiptomban vendégszerepeltek, amikor kitört a második világháború. Amerikai bankárosok, filmsztárok, keleti milliárdosok versenyeztek kegyeiért. Végül egy szudáni kereskedő mellett kötött ki. Pár év múlva, a harmincas évei közepén tért haza kislányával. Kis ideig tolmácsként dolgozott itthon, majd ezt követően a lakóhelyéhez közeli munkahelyeket keresett, hogy egyedülálló anyaként a kislánya óvodai és iskolai tanulmányait követni tudja, időben menjen érte, hozza-vigye, stb... A külföldön eltöltött évek kiesése miatt alacsony nyugdíjból kell megélnie. Ha nem állt volna mögötte Balázs Béla díjas lánya, Európa-díjas szintén filmrendező unokája - talán össze is roskadt volna a terhek alatt. Ám jelenleg az ő (család) helyzetük is elég bonyolult lett, kevés lehetőséget kapnak, így az idős néni teljesen magára maradt.
Nyugdíja jelenleg 70 ezer forint. Csekkekre befizet havonta több, mint ötvenezret. Az ebédért, mivel túl van a kilencvenedik életévén - eddig nem kellett fizetnie, sem a házi gondozásért. A maradék pénzösszeg szűken bár, de fedezte a hétvégi bevásárlást, az olcsó kávét, a tejet, teát.
Tegnap kapott kézhez egy határozatot a helyi gondozási központból, miszerint június elsejétől fizetnie kell mindenért: az ebéd a szállítással együtt 6.400:-, a gondozási díj 320.-/óra. Ez nem sok, valljuk be: majdnem ingyen van, csak a gondozásra ajakbiggyesztek, mert tudom, hogy mit nem csinál meg körülötte az illetékes kijelölt. Döbbenet, de erről most nem szeretnék kiselőadást tartani.
Maradjunk a tényeknél és számoljunk! Tehát: 70.000.- - 53.000.- - 13.000.-= 4.000.- forint. Ennyije marad a hónap elején. Ebből kellene kigazdálkodnia a napi tejeskávét, a teát, a hétvégi meleg ételt, a szappant, a mosószereket...stb...
Vannak ötleteim, lennének - honnan kéne elvenni, hogy az államkincstár gyarapodjon. Biztosan nem a nincsből. Onnan tudniillik nem lehet. | |
| 17. | [tulajdonos]: csurgatások | 2011-05-10 08:29 | | Alapjáraton irtózom a nyálas emberektől. Biztos nem vagyok túlságosan magányos ebbéli véleményemmel, de a nagy átlag elnézi, adott esetben kedveli a fagyizókat, ha éppenséggel az ő portájukon hízelegnek. Mert ki nem örül ilyenkor - ugyebár? Hát én nem. Mondhatni nagyon nem. Sőt! Kifejezetten felbőszít, ha valaki a nyelvével csigolyáim alatt bepróbálkozik. Hogy miért van ez, - meg nem mondom, de jóval elnézőbb vagyok, ha mások seggét nyalja az illető. Meg tudom ideologizálni. Talán kisebb köröket kell futnia a sikerért, mint nekem, akinek lelassult képességű nyáltermeléssel araszolgatok minden morzsájáért az elismerésnek. Szeretet dolgában nem vagyok hátrányba vele szemben; engem szeretnek. Neki inkább hálásak az emberek. Vagy ki tudja? A legtöbb fagyigép alattomos. Rejtett agresszió van bennük és ezt a szemnek láthatatlan fórumokon le is vezetik szarkeverésben, mások bemocskolásában, mert szó se róla: szorgalmasok. Rettentően kitartó, szívós munkával nyalnak szem előtt, szúrnak hátba. Kiskorom óta figyelem őket. Gimiben találtuk-találtam ki a "cukros takony" becenevet az ilyen típusú karakterekre. Egy gyerek szemében hamarabb lelepleződnek, mert akkor még természetesebb, kevesebb hazugsággal van megpakolva a lélek. Felnőtt fejjel is tudja, hogy a nyál veszélyes fegyver, de jobban elnéz fölötte, mert a csapadék fényeiben visszatükröződni látja saját képmását. | |
| 16. | [tulajdonos]: tudálék | 2011-04-29 09:58 | | A mesterek természetéből adódik a tanítás. Ez olyan ösztönállapot lehet, mint amikor egy tulipán összehúzza szirmait az árnyékban és széttárja azokat a napon. Nem figyel földi cifraságokra: hiúság, én-tudásom-én-hatalmam érvényesítése. Még csak meg sem kísérli megtagadni önmagát. Nem tudja, mit jelent az ő, vagy tudja, de elfelejtette már. | |
| 15. | [tulajdonos]: szelektált esélyek | 2011-04-11 13:16 | Tegnap meséltem el ezt a régi történetet Soniának. Amikor a sulinkban felújítási munkálatok folytak, két alsós osztállyal beszorultunk egy óvodai tanterembe.
Szelekciós szemétládák a sarokban, a szemem fel is csillant azonnal eme gyönyört látván. Kiselőadás hamarjában a szelekciós szemétkezelés igen hasznos lényegi pontjairól, aztán a szoktatás: a műanyag, papír, élelmiszer, üveg szemetet az illetékes gyűjtőhelybe helyeztük, s amikor véletlenül valamelyik megtelt (általában este vitték ki a takarítók), szóltam Dávidnak, hogy öntse ki az udvari nagy kukába. Dávid tanácstalanul visszajött: az udvaron csak 3 nagy kuka van. És nem találja a "papír" feliratot egyiken sem. Három csillagot lopott ki szememből a gyerek felelős gondolkodása. Mert ő gondolkodna. Az ömlesztett hazugságra épülő rendszer is gondolkodna. A szemét is gondolkodna. Ha megtanítanánk. | |
| 13. | [tulajdonos]: Józsika és a Költő | 2011-01-24 08:36 | Józsika egy közismert médiaszemélyiség barátja volt. Mint közeli családtag,- ott nyüzsgött a fogadásokon, tévés-filmgyáras bulikon, mindenki ismerte őt.
A Költő meghúzódva a büfé sarkában, csendesen olvasgatott, kezében elválaszthatatlan életkellékével. (Senkit nem láttam még, aki ily tökélyre tudta volna nemesíteni a cigarettázás művészetét.)
-Azt hallottam, hogy te egy kib...ott nagy költő vagy - szólította meg az anyanyelvi kultúra őrizője, Józsika.
-Nem tudom, - válaszolta a Költő - azt mondják.
-No, ha te olyan kib...ott nagy költő vagy, b.ssz ki ide, nekem egy négysorost!
A Költő fejében Alázat és Béke, fel nem merült a gondolat, hogy ne teljesítse ezt a rajongói kérést.
Elővette pennáját viseltes zakója zsebéből, néhány perc elteltével meg is született a mű. Józsikának ajánlva. | |
| 12. | [tulajdonos]: öreg néne őzikéje | 2011-01-23 11:10 | Az egyik barátnőm Balázs Béla díjas rendező. Vasárnap becsöngetett hozzám, nem is tudom, miért, de valamiféle hasznavehetetlen gyógyászati segédeszköz szerepét töltöm be beszélgetéseink alkalmával: dühét lecsillapítani nem tudom, depressziójára plusz könnyeket csepegtetek és kilyukadunk a nincs megoldás, ez van végkifejletig.
Pedig atomi töltet az ember. Plutónium, csak a kötések, ugye...
Megint eljutottunk azon keserves pontig egymást támogató szomorunkban, hogy hiába a sok nemzetközi kitüntetés, díjak; Rio, Los Angeles, Friszkó, a San, - ebben az országban egyetlen fesztiváldíjra sem méltatták. Na és Győr? Győrben a külföldi zsűri különdíját kaptam. Pedig a rohadt életbe: nem hiúsági kérdés, hidd el nekem! Szarom le, hogy növekszik presztízsem, vagy sem, - az a pár milkó, ami ezekkel a díjakkal járt volna...
Ezen a ponton mindig megtalál az önvizsgálat lógó nyelve. Mert nem voltam és nem is leszek nyomulós fajta. Ha akar valamit tőlem a siker, - majd megtalál. Így gondolkodtam rejtekemben. És egy frászt akarom én magam megmutatni, hogy látva lássanak! De az a pár milkó, ami időközben mások sikertörténelmében elszivárgott!
Nézem kívülről, ahogy idős(ebb) emberek harcolnak, nyomulnak, pályáznak, rohamoznak kiadókat, szerkesztőségeket, nálamnál jóval megnyugtatóbb egzisztenciával, háttérrel, hogy bekerüljenek a folyamba, vagy hogy nevet, elismerést szerezzenek maguknak? Nem tudom, kit milyen terv és célok vezetnek.
Csak azt tudom, hogy nálam, faluszélén hogyan történik mindez. Hazaviszem, babusgatom, gyógyítgatom és útjára engedem. Hadd fussa szabad köreit a rengetegben. Másokon ne múljon a boldogtalanságom - így leszek elégedett, asszem.
| |
| 11. | [tulajdonos]: Irodalmi pantheon I. | 2011-01-21 10:19 | "természetes emberi méretű puhány kandiság"
Az én képzeletbeli listámon az egyik fő kedvenc. Ha a költői adottságokat tekintem mérvadónak, - Weöres Sándor az egyik legrátermettebb alakja a magyar irodalomtörténetnek. Ritmikai, frazeológiai, bölcseleti és más, egyéb szempontokat figyelembe véve - egyfajta, könnyed, méltóságteljes gesztus nála a vers. "A lélek folt nélküli tisztasága" (Psyché) Semmi műviség, csináltság, imitáció; izmos, karakteres egyazon lélek-minőségek szólítják meg az olvasót.
Sokat gondolkodtam a Weöres-varázslaton. Mitől-honnan-miből bújnak elő teremtményei? Miféle empátia, transzformációs metamorfózisos képesség munkálkodhatott benne, hányfajta múlt-jelen történet reinkarnálódhatott elméjében, mennyiféle eszköz versírás előtt és közben, ahogyan az egyik legkiválóbb Weöres-tanulmányban Kovács Sándor Iván írta: főzőkanál, tű, metszőolló...
A költészet valahol akrobata mutatvány. Hibátlan szaltót ugrani csak azok képesek, akikben - a bátorságon, tudáson túl - ott van az egészséges test bizalma. Akiknek van mit veszteniük. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
