NAPLÓK: szájad Legutóbbi olvasó: 2021-06-22 12:27 Összes olvasás: 1760| 2. | [tulajdonos]: Nem piskóta csitri | 2017-07-26 22:27 | – Hé, bajban vagyok öregfiú – köszönt Gábor a legjobb haver, amikor a fülemhez tartottam a mobilom. Egy ideje nem találkoztunk, és már átkozottul hiányzott. Ő nem az a fajta barát, akivel csak együtt járunk lebujba és iszogatunk, ő olyan, aki azt sem bánja, ha szétrúgják a seggét, akkor is kiáll melletted.
– Mondd, miben segíthetek?
A hangja rekedten csengett. Miközben vártam a válaszát, kimentem az istállóból, ellett az egyik kancám, a doki meg ott bíbelődött vele két munkásommal.
– Nem tudok sok mindent mondani. Az van, hogy el kell hagynom az országot egy időre, és ...
– Jesszusom! – szakadt ki belőlem. Azt nem mertem kockáztatni, hogy tovább kérdezgessem, sejtettem, hogy politikai belügy, és lehallgatják.
– Tudod, Tamit nem vihetem magammal, de nincs is akire rá merném bízni rajtad kívül. Csak te vigyázhatsz a lányomra megfelelően, amíg vissza nem jövök. Van egy csomó elintéznivalóm, de Szombaton reggel kivinném hozzád.– Megszédültem egy pillanatra. Gábor lánya, a kis csitri igazi vadóc volt. Már vagy két éve nem láttam akkor, de nem a piskóta kislányok közé tartozott. Mégsem mondhattam nemet. Gábornak soha.
– Akarod, hogy elmondjam neki, hogy szeretettel várom? És, hogy nálam fogja tölteni a szünidejét?
– Nem is lenne rossz. A legjobb haver vagy.
Ott álltam az istálló előtt, és bámultam a horizontot, már akkor melegen tűzött a Júniusi Nap. Virágillat sodródott felém, elkeveredett az istállók éles szagával. Alig hittem el, hogy két nap múlva, amint megkezdődik a szünidő, két fiatallal fogom megosztani a házam. Békésy Tamarával, és a fiammal, Milánnal. Eszembe jutott, hogy a haverral mennyi közös van bennünk.
Az én feleségem meghalt, amikor a fiúnk hároméves volt, az ő felesége lelépet rá két évre egy dilinyóssal. Mindketten ott maradtunk egy-egy gyerekkel, és sosem nősültünk újra. De élni azt tudtunk, egyforma intenzíven és élvetegen.
Közben meg lett a kis csikó, Dániel doki megérintette a vállam.
– Gyere, nézd meg a kölyköt, a legjobb vérvonal. – Igaza volt. A barna kis csikó hibátlannak tűnt, és egészségesnek, és a kancával is minden rendben volt. Kifizettem a dokit, és elérkezett az ideje annak, hogy felhívjam Tamit. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
