senkiházi: Amerikai advent

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36741 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dunajcsik Mátyás
  Plein air
Új maradandokkok

Ötvös Németh Edit: más anyja
Szilasi Katalin: Otthon
Bara Anna: egy falat múlt
Szilasi Katalin: Mikor még
Bártfai Attila Márk: Gecsemáné
Ötvös Németh Edit: időutazás a b osztállyal
Pálóczi Antal: Anyasötét (kötetben)
Sági Ferenc Dénes: szívbetörés
M. Szabó Mihály: Schubertet hallgatva
Tóth Gabriella: sötét lesz mégis
FRISS FÓRUMOK

Vezsenyi Ildikó 4 órája
Kiss Anna Mária 4 órája
Busznyák Imre 4 órája
Gyors & Gyilkos 6 órája
Szilasi Katalin 6 órája
Kosztolányi Mária 7 órája
Sági Ferenc Dénes 8 órája
Wesztl Miklós 10 órája
Kántor Zsolt 14 órája
Bánfai Zsolt 1 napja
Szilágyi Erzsébet 1 napja
Nyári lászló 1 napja
Ötvös Németh Edit 1 napja
Farkas György 1 napja
Mórotz Krisztina 2 napja
M. Szabó Mihály 2 napja
Misinszki Hanna 2 napja
Tóth Gabriella 2 napja
Filip Tamás 3 napja
Aranyi Gábor 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Vendég 3 órája
Sorrento 3 órája
Hetedíziglen 7 órája
Baltazar 7 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 7 órája
Ötvös Németh Edit naplója 8 órája
nélküled 8 órája
Fészek 9 órája
Juli 9 órája
Qui? 15 órája
az utolsó alma 15 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 16 órája
Conquistadores 17 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 20 órája
leállósáv 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: senkiházi
Legutóbbi olvasó: 2019-11-17 20:13 Összes olvasás: 986

Korábbi hozzászólások:  
1. [tulajdonos]: Amerikai advent2016-12-04 17:52



Ilyentájt, advent elején utaztam a rendszerváltás utáni években először és -eddig - utoljára Amerikába.
Rokoni meghívás. Egy külvárosi kerület szociális munkása voltam. Utoljára még elmentem a 14 emeletes toronyházba, ahol egy falunyi lakos, s nekem egy kis utcára való ügyfelem élt. Végül elértem a rokkantnyugdíjas, 50 körüli házaspárhoz is, akik többnyire pityókásan fogadtak, mindig sírtak, mikor kászülőfélben lévő közös öngyilkosságukra terelődött a szó. Ünneplőbe ültözve ki szoktak állni az ötödik emeleti lakásuk erkélyére, de a nagy ugrásra csak nem szánták el magukat.
Tőlük eljőve mentem le a lécsőházban, két emelet közti nagy üvegablaknál "ördögi" gondolat suhant át az agyamon: Mi lenne, ha most kilépnék a nyitott ablakon, helyettük is, minden nyomorult alak hellyett, igaz, oda lenne a nagy út, de mit számít ez most?
Aztán a repülógépen már elfelejtettem balga ötletem, minden félelmem elillant. A felhők felett 8 - 9. 000 m-rel azok aranysárga, vakító fehér, s valamilyen titokzatos színű (angyalok színe?) elegye kápráztatott. Azóta is az előhívható, legmegnyugtatóbb élményeim egyike (Foltokban itt ott az Atlanti - óceán indigó kékje is látható volt).
Aztán majd mindent láttam, amit egy hónapig tartó út alatt lehet: az esti New Yorkot, ahogy fölnézve a bábeli üvegpaloták eltakarják az eget, a hideg New Yorkot, a járdapadkán kucorgó, alamizsnát kérő feketékkel. Prédikátorokat, azt a bizonyos 64 fogas mosolyt, Manhattan-i esztelen sietést, ahol egy megbotló görkorcsolyás zökkenti vissza a felgyorsult időt. Washingtonban a Vietnamban elesett katonák gránit emlékműávét (turisták, rokonok, amerikai papírzászlóra satírozzák a neveket), VIP -es út a Fehér Házba: minden szobában jobbadán fogyatékos személyek alkotta kórusok énekeltek, Philadelphiában abban a helyiségben álltam (Szabadság Csarnoka), ahol az első 12 önálló állam képviselői aláírták Függetlenségi Nyilatkozatot ("Magától értetődőnek tartjuk azon igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek született...")
Látni a pionírok korában is már álló erdőt, a némán is ijesztő óceánt.
Kisvárosok adventi - a hatvanas évek zenéjével kihangosított - édes, bús melankóliáját. Egyikben, a Hudson folyó mellett, megismerni az apróka magyar református templomot, az egyházközösség - talán utolsó - három hívével.
Karácsony, Szilveszter. Aztán házi pezsgőfürdőben, jótét családi körben, egy üveg Budweiserrel a kezemben eszmebe jutott az egyik külvárosi utca, ahová munkám során majd visszamegyek és hallottam azt a különös, szomorú zenét, amit mindig halottam magamban, mikor az ütött - kopott házakba mentem gondterhelt lakóik megoldhatatlan ügyeit intézni.
Visszafelé a repülön egy cowboykalapos ember mellett ültem.




Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-18 09:42 lista
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
2018-08-21 09:29 Vezsenyi Ildikó
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-11-21 01:12   Napló: Vendég
2019-11-21 01:09   Napló: Vendég
2019-11-21 00:01   Új fórumbejegyzés: Vezsenyi Ildikó
2019-11-20 23:42   Napló: Sorrento
2019-11-20 23:28   új fórumbejegyzés: Kiss Anna Mária
2019-11-20 23:24   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2019-11-20 23:20   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2019-11-20 22:50   új fórumbejegyzés: Kiss Anna Mária
2019-11-20 22:46   új fórumbejegyzés: Kiss Anna Mária
2019-11-20 22:44   Napló: Sorrento