DOKK

saját napló bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.

NAPLÓK: saját napló
Legutóbbi olvasó: 2024-04-25 14:35 Összes olvasás: 4321

14.	[tulajdonos]: a szokásos	2018-01-09 10:04
Életveszélyesen megfenyegettem magam, hogyha nem adom át a rablónak a pénzem, akkor átvágom a torkát. Simán ment minden. Belecsavartam a rabló kezébe a pénzt és ő azonnal olajralépett. Sokáig bújkáltam, hiszen pontosan tudtam, hogy nagy erőkkel fognak utánam nyomozni. Sokszor elkövettem már hasonló bűncselekményeket és mivel már priuszom is van, ezért eléggé meg voltam rémülve, amikor a rendőrségre rátörtem az ajtót és figyelmeztettem Őket, hogy amennyiben nem állítanak bíróság elé, abban az esetben pokolgépet fogok robbantani több belvárosi szórakozóhelyen. A rendőrség sokáig habozozott az ügyemmel kapcsolatban, mivel ilyesfajta fenyegetőzésnek nem szoktak engedni. Aztán végül is kicsikartam belőlük a vallomásom. Mivel enyhítő körülménynek tekintették az előre eltervezett szándékot, ezért szabadlábon védekezhettem. Ezt én természetesen megfellebeztem, de egy elég kíméletlen ügyészt fogtam ki, így maradhattam szabadlábon. A bírósági tárgyalást egy igen korai időpontra tűzték ki, mivel nem látták megalapozottnak a vádat. Alig vártam már, hogy vége legyen ennek a hercehurcának de végül is gyorsan eltelt az idő a bűntudatom miatt. A bíróságon aztán felmentő ítélet született, ami eléggé megviselt. Ugyan milyen jogállam ez..lábbal tiporják az igazságot. A munkahelyemen kirugattam magam, mivel a vezetőség nem tűrheti a zűrös alakokat. Jelenleg segélyekből élek, meg azokból a könyöradományokból amelyeket a koldusok összedobnak számomra. Legtöbbször csak kenyeret eszek vízzel, mivel megtaláltam a koldusmaffiát és megzsarolva rákényszerítettem Őket, hogy verjék ki belőlem az utolsó forintot is. Ez természetesen mindig nehezükre esik, de olyankor testi rákényszerítést alkalmazok. A feleségem nem tudott nélkülem élni, ezért egy idő után el kellett hagynom az országot. Most valahol Albánia és Koszovó között élek, amit pontosan nem akarok elárulni, mivel a bankban felhalmozódott vagyonomat mindenképpen rám akarják sózni és már az interpol körözést is kiadták ellenem emiatt. Sajnos azonban ez egyik rosszakaróm feldobott és egy luxusszállodába húrcoltak karhatalmi segítségel. Azóta se éjelem se nappalom. Megkapok mindent amit szemem szám megkíván. Minden nap csinos masszőrlányok kényeztetnek és ha nem vagyok hajlandó jólérezni magam, olyankor orális szexet hajtanak végre rajtam. Igen, nagyon lecsúsztam és nem igazán tudom, hol rontottam el az életem. Talán akkor, amikor az álltalános iskolai tanáraimnak addig-addig adtam a jófeleleteket, amíg ki nem húztam a gyufát és minden próbálkozásom ellenére színjelessel továbbengedtek..

13.	[tulajdonos]: a szokásos	2018-01-07 12:45
Fókuszált IDŐIGÉNY A temetetlen múlt talán tehet a gyászmise időigényes falanszai miatt? Ellenőrzés képpen azért a róka fogta csuka mindig megpróbálkozik a térítvevényes ivarérettséggel, ezzel szembeszegülve a természet adta tájleírással, ami azért a modern körökben mégiscsak felzabálja a légkondícionáló által kiprovokált légzésgyakorlatokat. A májfolt idegenül hat egy vizilóval demonstrált zálogházi politikai szinfóniában. Ha majd a sokadik búvárkanül elágazásban egy kóbor rézkilincs is virtuóz, na akkor majd ránkszakadhat a mindenkori hajópadló. Régi nóta az, amikor egy drogcsempész hálózat a jakubinus diktatúrára utal, várva, hogy a krónikákban feltüntetett rabság legalább egy kicsi árnyékot vessen a mezei liliomok térfogatnövelései idejére. Ha és amikor egy ökörszem száll szembe egy víjjogó gázkonvektorral, ott inkább satuba fogott légáramlatok azok, amelyek az elvarázsolt kastélyt is felélik a félelemtől.

12.	[tulajdonos]: a szokásos	2017-12-19 18:07
Egész egyszerûen eltûntem. De teljes egészében nyom nélkül. A nemzetbizonsági hivatal még az ujjlenyomataimat se találta sehol. Felszívódtam, mint a kámfor. Eleinte azt hittem ez csak valami vicc, hogy benne vagyok a Kész Átverés Show-ban. Pontosabban csak a hírem, mert a teljes valómat senki nem találta sehol. Azon is gondolkodtam, hogy talán földönkívüliek raboltak el, de ezt az ötletemet azonnal el is vetettem, hiszen ha Õk lennének a ludasak, akkor valahol mégis csak lennem kéne...Elhatároztam, hogy utána járok a dolognak és megkeresem magam, de õszintén szólva nem igazán tudtam, hogy milyen nyomon induljak a keresésemnek. Legutóljára egy szriptízbárban voltam három csinos hölgy társaságában, da onnantól teljesen nyomom veszett. Tanácstalanul róttam az utcákat és vadidegen embereket szólítottam le, a fényképemet mutogatva nekik. Nem látták ezt az embert? -kérdezgettem mindenfelé, de senkinek még csak ismerõs se volt az arcom. Végül egy magándetektív céghez fordultam. Korábban már sok jót hallottam róluk, igen hatékonyan végezték a munkájukat. Telefonon egyeztettünk idõpontot és már másnap tízre mehettem is elõadni a problémámat. Egy sikátorból nyílt egy fémráccsal védett kopottas ajtó. Megnyomtam az eléggé elhasználódott piros csengõgombot. Pár pillanat múlva aztán már nyilt is az ajtó. Egy tûzpiris shortot, magassarkút és fehér ingecskét viselõ dúshajú nõ húzta el elõttem a biztonsági vasrácsot. Szó nélkül haladt elõttem, gondosan kikalkulálva, hogy nekem követnem kelljen. Egy folyosón haladtunk végig, majd balra egy másik folyosóra érve szembetaláltuk magunkat egy kisebb várakozótérrel. -Itt foglaljon helyet. -mondta a nõ nyugalmat sugározva. Azon töprengtem, mialatt a soromra vártam, vajon hányan tûnek el nap mint nap. Korábban olvastam valahol, hogy egyszer egy egész ország eltûnt. Mintha a föld nyelte volna el. Máskor meg kisebb városok, települések szívódtak fel. De ami rám nézve kellemetlen, hogy az eltünt emberek, falvak csak nagyon kis arányban kerülnek aztán elõ. És pont most történt velem ez a tragédia, amikor épp sikerült elhelyezkednem a Nonszensz Corporation céghálózatnál munkaügyi elõadói munkakörbe. De tulajdonképpen ha úgy veszem már rég rámfért egy kis kiruccanás, kikapcsolódás. Csakhát nem egészen így terveztem. Ahogy várakoztam a magánnyomozó irodánál észrevettem, hogy lassacskán megtelt a várakozótér én meg mintha egyre jobban felszívódtam volna. Mintha ott se lennék, hanem valahol máshol. Tökmindegy hol, bárhol a világon. Ez azért ijesztõen hatott rám. Eltüntem nyom nélkül és bárhol a világon lehetek. Na ez pont nem fogja megkönnyíteni a dolgom. Felhívtam a saját szánomat és üzenetet hagytam magamnak. -Ne keress, jó helyen vagyok. Igen eltûntem, egész pontosan elszöktem. Hogy miért? Hát untam már a sok tartozás, a szürke hétköznapokat, a mindennapi robotot. Nem, ne is keress jó helyen vagyok. Megterveztem minden. Minden apró részletet. Egy darabig majd keresni fognak, de aztán eltûntnek nyílvánítanak mint azt a hogyishívják.. országot. Na mindegy, lassan indul a repülõm, ha érdeklõdnek utánam, mond azt hogy a sztriptízbárban láttál utóljára. Mellémszegõdött egy utitárs, de róla se beszélhetek. Úgy döntöttünk, hogy bejárjuk a világot. Te pedig, hát neked sok szerencsét kívánok, lazíts...majd kereslek, de ha nem, akkor már máshol kezdtem új életet. Új országban, új emberek között. A szomszéd nénit kérd meg, hogy idõnként etesse meg az aranyhalaimat és ne menj a Nonszensz-hez dolgozni, csak kihasználnának..

11.	[tulajdonos]: a szokásos	2017-11-14 19:54
Rájöttem, hogy én nem az vagyok akinek látszok. Már korábban is gyanúsan méregettem magam a tükörben, fürkésztem magamon a sikeres üzletember, esetleg a gazdag tõzsdecápa jeleit, de valahogy elhomályosodott a látásom mindig. Késõbb mérlegre állva a súlyomat megmérve majd az orrnyergem szimetriájával számolt egyenletrendszerbõl kiszámolt valószínûség szerint gondoltam, hogy egy középiskolai tanárnak lehetek az ideális megtestesítõje. Rá is kérdeztem a pszichológusomnál, hogy ilyen identitással milyen perspektívák nyílhatnak meg elõttem.. De õ kedves mosollyal csak annyit közölt, hogy bizzak jobban magamban és javasolta, hogy kezdjek bele valamilyen küzdõsportba. Aznap délután aztán be is neveztem alvilági tagok által rendezett ketrecharcos viadalba. Egy nagy darab ukrán volt az ellenfelem, aki néhány gyomorrugással meglepetésszerûen a földre vitt. A bíró már a huszonnegyediket számolta rám, mint mikor valaki nehezen alszik és képzeletbeli bárányokat számolgat. Eléggé el is álmosodtam, végül is kimerítõ napom volt. Lassan elszenderedve egy erdõben találtam magam, ahol különféle madárricsaj keveredett a feleveleket kellemesen zizegtetõ szélmorajlással. Álmomban gyakran kiszabadítottam a filmekbõl már jól ismert csinos újságírónõt, akit emberevõ benszülöttek raboltak el és hajszál híján majdnem fel is áldozták barbár istenségeiknek. Mindig ugyanaz a sztori, de most úgy döntöttem, hogy kiszinezem kicsit a történetet, végül is a horoszkóp elemzések és néhány sorselemzõ szerint igen élénk a fantáziám és ha nem csal az ovodai jelembõl kikalkulált "mi leszel ha nagy leszel" kérdésre adott determinisztikus válasz, akkor tulajdonképpen ötven százalékos a valószínûsége, hogy jelen pillanatban író vagyok. Erre azonban még mindig nem mernék mérget venni, de szerintem én nem az, nem úgy vagyok az, akinek és ahogyan látom magam. Én nem az vagyok akinek látszok, bár tulajdonképpen nem is az a lényeg, minek látszok végül is a munkahelyemen a megélhetési indexem reálisan növeli az abszolut nemzeti ösztermék viszonyítási számait, tehét ha látszok egyáltalán valakinek azt valahol mégis csak elkönyvelhetem egy hatásos önbizalomerõsítõnek, de azt hiszem ezt még mindig nem tekinthetem fixen elkönyvelt megállapításnak. Talán az lenne a legjobb, ha feladnék egy internetes hírdetést, amiben ha megválaszolják a jelentkezõk hogy az vagyok e akinek látnak, akkor nyereménysorsolással egy gofrisütõt is nyerhetnek akár..

10.	[tulajdonos]: a szokásos	2017-09-22 13:32
Talapzatszigor Az gondolom minden rendszámtábla a lehetséges napkitörések felé sodorja génmanipulációinkat Beszûkül a tér ha szriptiztáncosok síratják el a fösvénység kárpitmintáit Úgy gondolom az alagútredszerek fényözöneinek szempotjai szerint már látótávolságon kívülre meneteltek Tagadjuk a fajelmélet automata restanciáit s így optimalizált szócsövek helyet csak az érdemjegyeink minõsített frakciói lábadoznak Én azt gondolom hogy a lakatlan szigetek csak az alvajáróknak jelentenek eseményhorizontot még mindig inkább mintsem egy ûrkilövési kísérletnek Lehet a zsalugáterek mesterkélt piperkõceinek a létjogosúltsága eredmény? Az gondolom hogy egy medvecsapda az érvelhet a fájdalomküszöb látomásaiban vagy barnára nyalt jégcsapok is feltalálhatják eszmerendszereinket Gondolom nem minden akadály szükségszerûen lavinaindító de szükség szerint minden törvérsértés elévül ha a varjak kivárnak Én úgy gondolom a rajtzászló és a célkereszt még sohasem a szavazatszámláló bizottságok okait fürkészte Gondolom az öröm itass krákogásba is kerülhet némi disszonancia..

9.	[tulajdonos]: a szokásos	2017-09-19 16:51
Már harmincadik éve tart az elsõ állatháború és a fejõstehenek mostani tejembargója miatt igen kiélezett lett a helyzet. A koalamacik és a pandamedvék heves küzdelemben vannak a vadasparkok elsõbbségi jogaiért amivel a fókák és a delfinek pozicióit igen meggyengítették. Sokakban mára felmerült, hogy az arisztokratikusan kialakult világrend már idejét múlt és a hiénakutyák erõsen megtépázták az oroszlánok stratégiai helyzetükben betöltött elismertségüket. A rinocérosz hordák változatlan kíméletlenségel igyekszenek megszerezni az eleddig az elefántok által felügyelt vízkészleteket, így került aztán sor az aligátorokkal megkötött különegyezségre, amivel a zebrák jelentõs veszteségeket könyvelhettek el...Gyilkos egy háború és a mostanra kialakult patthelyzet csak az áldozatokat gyarapítja.. A kialakult helyzet egyik résztvevõ félnek sem kedvez, de a leopárdok békejavaslatát a zsiráf nagytanás egy tollvonással elvetette.. A kenguruk tûzszüneti kérelme is vakvágányra futott így aztán maradt a mindenkit megterhelõ kétfrontos hadi stratégia de a kotlóstyukok felmondva korábbi függetlenégüket mostanra már önállõ hadiferszerelés elõállító hatalommá váltak. A pingvinek kivárnak hiszen számukra létszükséglet a területi hovatartozást tisztázó un. Pelikán-nyilatkozat, amelyben dekralált jogaikat senki nem vonhatja kétségbe. A nyulak kamikaze akciókkal igyekeztek helyzeti elõnyüket biztosítani de az erszényesek kongreszusán úgy döntöttek, hogy mégis bevetik a titokban kifejlesztett csodafegyvert, ami a növények génmanipulációjával megfosztaná energiakészleteiktõl a rágcsálók jól bekalkulált fölényét. Ezt az ÁllatokTermészetesKoaliciója (ATK) azonban felülbirálta és az egyezményes állati normákra hivatkozva érvénytelenné tette. Kérdés azonban, hogy a kecskepopulációk és szarvas közösségek be tudják e tartatni az amúgy is vitatott normákat. A vidrák következetes politikájukkal igen tetemes természeti potenciálra tettek szert.. De ez még mindig nem nyugtatta meg a hüllõk alakulatait, úgyhogy most várjuk a feketevarjak reakcióját, amivel megkezdõdhetne a várva várt koaliciós egyezkedés, ami egy bizonságosabb és igazságosabb társadalmi konszenzus felé vezethetné az állatvilágot...

8.	[tulajdonos]: a szokásos	2017-09-13 23:17
Ki kellett kicsit egészíteni a jövedelmemet ezért aztán elmentem éticsigákat gyûjteni a közeli erdõbe. Esõ után megsokadodnak valahogy elõbújnak rejtekükbõl és ilyenkor igen nagy mennyiségben lehet õket összeszedegetni és mindig van rájuk kereslet. Én el nem tudom képzelni hogy miféle emberek azok akik ilyen alapanyagból készült ételeket esznek de mindenesetre jó pénzért lehet túladni rajtuk nagyobb mennyiségben is. Már vagy három nagyobb kosárral összegyújtöttem és a napnak még korán sincs vége. Szorgalmasan szedegetem az apró nyálas jószágokat. Gondoltam gombászni is kijöhetnék egyszer egyszer de ahhoz azért már szakértelem kell. Rengeteg mérgezés történik amikor avatatlan emberek mindenféle gombáikat megveszik aztán csak úgy megfõzik, elfogyasztják. Szeretek erdõben bóklászni egyébként is de most hasznosan töltöm az idõmet legalább. Ahogy haladok területrõl területre szépen gyûjtöm a csigákat de elég macerás..sokat kell hajlongani. Egyik csigát veszem fel a másik után. Az idõ is kellemes. Lehajolok a következõ csigáért de valahonnét vékonyka kis hangot hallok. Ne egyél meg- szólít fel az ismeretlen hang. Nem tudom hovátenni de amikor megmarkolom az épp felvenni készült csigát már be tudom azonosítani a hangforrást. Ha vissza teszel a fûbe teljesítem három kívánságodat..enyhén meghökkentem, hiszen a csiga szólított meg. Nem igazán tudtam mit kezdeni a dologgal.. Beszélõ csiga.. Hülyeség vagy csak hallucinálok. Hallod, ha visszateszel a fûbe teljesítem három kívánságodat- szól a vékonyka kis hang. Na jó, gondoltam csak nem õrültem meg. Te beszélsz hozzám? Kérdeztem a csigától amit még mindig két ujjal összeszorítva fogtam. Igen.. Válaszolta a csiga.. - és ha elengetsz bármit kérhetsz cserébe- monta szinte érthetetlenül elhalkuló hangon. De mit kérjek tõled hiszen Te csak egy csiga vagy. Kérhetsz bármit, igen nagy varázserõm van..mondta. Nos hát akkor varázsolj ide egy helikoptert amivel haza tudok majd menni. Abban a pillanatba már hallottam is egy elég közelínek tûnõ helikopter hangot. Felbátorodtam. Szeretném még ha rengeteg pénzem lenne- mondtam a csigának. Azon nyomban a kosaraim csigák helyett tele lettek vaskos pénzkötegekkel. Gondolkodtam hogy mit kérjek még de semmi konkrét nem jutott az eszembe. Ha megcsókolsz királykisasszonnyá válok- mondta a csiga újfent. Na várjunk csak.. Te azt akarod, hogy vegyelek feleségül és boldogan élünk amig meg nem halunk? Ez elég mókásan hangzik..-mondtam. Nem, nem szerernék családot alapítani. - közöltem vele. De ha szép nõ lennél akkor egy randira elhívnálak aztán kicsit finnyásan de azért csókot nyomtam a csigaházra. Akkor a csiga egybõl kiesett a kezembõl és gyors növekedéssel és átalakulással egy igen csinos barna hosszú hajú pompázatos ruházatú nõ lett belõle. Nos mehetünk? -kérdezte sokat sejtetõ csillogó mosollyal. Hát persze. Mondtam kicsit zavartan. De ugye érted hogy én nem vehetlek feleségül. Mondtam neki. Kicsit elszomorodott. Pedig igen jó feleség lennék. Mondta kéretlenül. Biztosan, de már odaigérkeztem egy varangyosbékának és egy boszorkánynak is fogadalmat tettem.-mondtam kicsit tétován. Értem - válaszolta. De azért barátok lehetünk? Kérdezte. Ja persze, barátok lehetünk de csak ritkán fogunk tudni találkozni- mondtam, remélve hogy megértõ lesz. Kézenfogtam, másik kezemmel megragadtam a pénzel teli kosarakat és teljes összhangban elindultunk a helikopter felé, ami azóta már leszált az egyik tisztásra.

7.	[tulajdonos]: a szokásos	2017-09-11 22:49
Az idõgép feltalálása óta valahogy megváltozott az emberek viszonyulása a történelemhez hiszen bárki elugorhat egy-egy fontosabb történelmi eseményhez és a saját lényével gyõzõdhet meg arról mi hogyan történt pontosan. Az idõutazáshoz azonban igen bonyolult matematikai számítások kellenek, meg persze hipertechnológia amit csak a hozzám hasonló mesterséges intelligenciák képesek egyben tartani. Jól és becsületesen végezzük a munkánkat, panaszra alig kerül sor csak ritkán fordul elõ hogy valakit hibás számítások miatt a múltban kell hagynunk.. Vagy a jövõben és természetesen az idõutazást birtokló céghálózat busás kártérítést fizet a hozzátartozóknak vagy kérésre bárki klónoztathatja elveszett családtagját illetve kérheti hibernálását addig az idõpontig amig a családtag hozzá nem öregszik a jövõbeli szerettéhez. Ez egy igen méltányos gesztus figyelembe véve, hogyha az idõutazási csomagban az örök fiatalság életelixirt is megrendeli akkor az ügyfél bármilyen idõtartamban képes várni szeretteire. De ha bárki úgy dönt, akkor a cég egy bónusz ajándékot kínál, amivel bárkit meg lehet keresni szinte minden történelmi korban. Vannak azonban kivételes helyzetek, amikor a kuncsaft valahogy mégis elvész az idõben.. Erre találták ki azt a biztonsági óvintézkesést hogy az alany teljes emlékképét elmentik egy neuronszámítógépen, amit aztán átadaptálva egy tökélesesen hasonlító robottestbe, az illetõ teljesen új életet kezdhet, de amióta a Khurago bolygón élünk, ez már elavult szinte barbár módszernek minõsül. Meg igazából mióta benépesedett a galaxisunk és egyezményes a törvényrend azóta tilos is az ilyen beavatkozás. Amennyiben felkeltettem az érdeklõdését kérem jelezze az Idõjel Utazási irodának terveit. Biztosíthatom, hogy szolgáltatásaink minden igényeit kielégítík. Ha nem elégedett szolgáltatásunkkal abban az esetben egy bónusz akció keretein belül Ön részesülhet egy nem változtató beavatkozásban. De ha unja már az emberi testét és kipróbálna valami igazán vidán dolgot, abban az esetben kutyává, papagájá vagy egyéb szinpatikus állattá is megtörtênhet az átalakítása. Ne feledje: Idõjel kalandozóknak vagy csak szimpla kiváncsiaknak. Önnek is van egy ajánlatunk!

6.	[tulajdonos]: a szokásos	2017-09-09 22:47
Gondos Reped a szike a tûsarkok alatt újra élesztve a zarándok útvonalak találékonyságát. Lassan itt az ideje megzabálni abroncsba ékelõdött napkitöréseinket. Kísértenek a régi lázak, tehetetlenné számolva a csillagokat. Rendelj kiégett villanykörte helyett elnyûtt szolmizációt vagy meglesheted amint a légycsapó kettõre törve elenyészik. Bámuld arcjeleit töretlen rajtköveinknek s tán rábeszéled a túlsújos primadonnákra vedlett arcodat s közben még marad belõled egy belsõégésû szívlapát. Ma már mikulásaink is sietve fûtik a lápok észrevétlen gyömnövényeit.. S ilyenkor inább megmaradnak bölcs hiénakutyáknak vagy egy bálnafiókának gondolt árvízszabályzót egyengetnek.

5.	[tulajdonos]: a szokásos	2017-09-09 14:14
Be kellett íratkoznom egy szeretet tanfolyamra. A fõnököm szerint ugyan is nem szeretem eléggé a kollégáimat. Ezzel azért én vitatkozhatnék, de nem ellenkezem végül is a cég fizeti és amúgy is egy gyorstalpaló képzésrõl van szó. Az elsõ órán kiskutyákon kellett gyakorolnunk. Egy kis létszámú osztályba járok szerencsére ami igen megkönyíti a tanulást hiszen az oktató személyre szabottan tud velünk foglalkozni. Úgy érzem az elsõ tréning igen jól sikeredett, rengeteg tapasztalatra tettem szert és különbözõ szavakat is begyakoroltunk ami seggíti emocionális kommunikációnkat. Sziasztok ti édes husifalatkáim - köszöntem el a társaimtól hazefelémenet. Otthon még megcsináltam a házifeladatot, ami annyiból állt hogy egy életnagyságú Mel Gibson papír plakát fejebúbját kellet simogatnom és persze biztosítani arról, hogy milyen sokat jelent ez a barátság számomra a már jól begyakorolt szavakkal. Másnap korán keltem, kipattant a szemem és nem tudtam már visszaaludni. Sebaj, gondoltam önszorgalomból gyakorlom a tanfolyamon tanultakat. Lesétáltam a közeli csemegeboltba egy kis aranyos husimusiért. A fiatal eladó a boltban kifejezetten szímpatikusnak tûnt. Helóka olajbogyókám ugye leszel annyira édi hogy kimérsz nekem vagy másfél kiló kicsike pipicombot?- kérdeztem tõle majd a pulton átnyúlva megsimogattam a fejebúbját. Barátságosan mosolygott és szorgosan lemérte majd becsomagolta a kért húsárút. Én még a boltból kifelé menet biztosítottam róla, hogy egy tünemény és hogy ha ilyen szeretetreméltó emberek irányítanák a világot sokkal cukibb lenne minden. Hazafelémenet tettem egy kitérõt úgy döntöttem megnézem a közeli parkban azokat az édi kis labdarózsákat amelyeket nemrég ültetett a parkgondozási felügyelet. Ahogy a parkba értem egy álarcos kis tündérbogár ugrott elém. Pénzt akart az életemért cserébe. Milyen nemes gesztus gondoltam, megmaradhat az életem ha kisegítem egy kis pénzzel de sajnos az utolsó forintjaimat a boltban hagytam úgyhogy szívélyesen közöltem a kedves úriemberrel hogy mélyen sajnálom de õszinte szeretetemet nem tudom kifejezni azzal hogy segítségére sietek egy bizonyos anyagi hozzájárulással. A hasamban egy enyhe fájdalmat éreztem ami aztán rögtön fel is erõsödött. A kedves úriember tovább akart menni de véletlenül az elsõ lépését a gyomromba tette meg. Milyen szerencsétlen baleset gondoltam, majd amikor földre rogytam és oldalra szédültem a bájos úriember még a jobbkezével fülönsimított hogy biztosítsa elhelyezkedésemet a pázsíton. Amikor magamhoz tértem a fûves talajon arra gondoltam az élet még is csak varázslatos és bohókás és fenséges. Majd feltápászkodva fekvõ helyzetembõl még elidõztem a labdarózsák különös színhatásait és a tájegységben betöltött különleges helyzetüket bámulva..

Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!