NAPLÓK: nélküled Legutóbbi olvasó: 2025-07-02 13:34 Összes olvasás: 196323| 11. | [tulajdonos]: idézet | 2013-07-20 19:52 | Hát nem emlékeztem teljesen jól, de itt az eredeti álom. (Kivételesen hozzáfértem. (Hónapok óta nem tudom megnyitni a volt blogomat.)
"Nem szoktam repülést álmodni, azért írom le (rosszul, nem megy jobban, kár), amit tegnap éjjel.
Azt hiszem, emlékszem a pszichoanalízis szerint mit jelent. És halványan érteni vélem, mégha nem is ugyanúgy. Úgyis halvány volt az egész, még a fény is, ami ott volt, körös-körül benne.
Utaztam egy keskeny busszerűségben., ami olyan volt, mint egy sportkocsi, nem volt teteje, s oldala sem onnét, ahonnan az ablakok kezdődtek volna. Csak egy sor páros ülés volt, felkelni nem lehetett. Ült ott vki velem, nem emlékszem, kicsoda.
Utaztunk és egyszer csak a busz – menetrendszerűen- a levegőbe emelkedett, a felhők fölé és ott haladt tovább. Az első reakció a tériszony, mert hát nagyon alacsony volt az oldala, a hónaljamig se ért fel. Aztán rájöttem, h útitársam nem vette észre, mi történt, s kezdtem mutatni, nézd!, de azt is éreztem, h fél, hát nyugtattam, h jó, ami történik, h nincs miért félni. Aztán, bár átfutott rajtam(gyomorkörnyék), h nem illő, meg hát azért még mindig tartottam attól, h kiesek, kinyúltam és téptem egy darabot a mellettem lévő fehér felhőből. Később leszálltunk, fák szegélyezte útra, én meg fogtam a felhőt a markomban. Még azután is, h felébredtem. Percekig éreztem."
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
