NAPLÓK: argumentum Legutóbbi olvasó: 2026-05-31 12:01 Összes olvasás: 18001| 70. | [tulajdonos]: De mi van a többiekkel? | 2025-08-31 19:24 | Carl Gustav Jung több, mint száz éve alkotta meg a személyiségtípusokról szóló elméletét. Az ő személyiségleírása háromdimenziós, az első dimenziót az általános beállítottság, az extravertált – introvertált ellentétpár határozza meg, a második dimenziót a racionális - irracionális ellentétpár. A harmadik dimenziót az érzékelés – érzelmesség ellentétpár adja. Három dimenzió alapján nyolcféle végletes embertípust határozhatunk meg, ez is lényeges mondandó, de most maradjunk az extravertált – introvertált ellentétpár által meghatározott tengelyen.
Az a kérdés, hogy mi van a többiekkel, akik nem a vonal valamelyik végén, hanem középütt vannak, és tudják, érzik, hogy nem egyértelműen befelé vagy kifelé fordulóak?
Több szerző próbálkozott homályos (ambivertált=kétirányú, omnivertált=mindenirányú, otrovertált= másirányú) megnevezések bevezetésével, azonban ezek a szavak a nagyközönséget kiszolgálva bármire (azaz semmire sem) alkalmasak, nem jutunk velük közelebb a megértéshez. Már Jung fentebb említett rendszerében is három dimenziót ismerhettünk meg, amelyek alapján kézenfekvő, hogy a köztes irányultságú személyiségtípusok magyarázata az, hogy az emberi lélek összetett, és csupán egy vetület az extrovertáltság mértéke. Röviden, a lélek leírása sem lehet egydimenziós.
A pszichológiatudományt művelő tudósok a szavak faktorelemzésével, a személyiséget leíró melléknevek lexikai vizsgálata után alkottak használható modelleket, amelyek segítenek eligazodni az emberi lélek sokféleségében. Így keletkezett az „OCEAN” személyiségteszt öt dimenziója, amelynek vektorterében a nyitottság (O=openness), az óvatosság (C=carefulness), az extrovertáltság (E=extraversion), a kedvesség (A=agreeableness) és a hangulatingadozás (N=neuroticism) dimenziók mérőszámai mutatják megalapozottan az összetett személyiséget.
2000-től a finomították az ötfaktoros személyiségstruktúrát; a hangulatingadozás (N=neuroticism) helyett az őszinteség-alázat (H=honesty-humility) és az érzelmesség (E=emotionality) vektorokat vezették be. Igy keletkezett a „HEXACO” nevű hatdimenziós modell, amely név harmadik betűje az extrovertáltság (X=extraversion – az E betű új felhasznása miatt) jellemzőre utal megtartva a kedvesség (A=agreeableness), óvatosság (C=carefulness) és a nyitottság (O=openness) dimenziókat.
Talán túlságosan is részletesen írtam a tudományos személyiségstruktúrákról, de fontos, hogy tudassam, hogy milyen modellekből emelem ki új értelmezésre az extrovertált – introvertált tengelyt, mint az egyik bizonyosan független dimenzióját a környezetébe ágyazott léleknek. | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
