DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2827 szerző 36740 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Dunajcsik Mátyás
  Plein air
Új maradandokkok

Misinszki Hanna: ferenc és a halál 2.0
Misinszki Hanna: Banánköztársaság
Kántor Zsolt: Az este szentesítése
Fekete Orsolya: Melankólia
Farkas György: ALVÁSGYAKORLAT (Vlll) (jav.)
Wesztl Miklós: Az almafa gyümölcse
Ötvös Németh Edit: más anyja
Szilasi Katalin: Otthon
Bara Anna: egy falat múlt
Szilasi Katalin: Mikor még
FRISS FÓRUMOK

Kiss Anna Mária 2 órája
Albert Zsolt 2 órája
Busznyák Imre 3 órája
Misinszki Hanna 3 órája
Hepp Béla 6 órája
Gyors & Gyilkos 7 órája
Bara Anna 9 órája
Szabó László 10 órája
Vadas Tibor 11 órája
Vajdics Anikó 11 órája
Nagyító 13 órája
Vezsenyi Ildikó 23 órája
Szilasi Katalin 1 napja
Kosztolányi Mária 1 napja
Sági Ferenc Dénes 1 napja
Wesztl Miklós 1 napja
Kántor Zsolt 1 napja
Bánfai Zsolt 2 napja
Szilágyi Erzsébet 2 napja
Nyári lászló 2 napja
FRISS NAPLÓK

 leállósáv 54 perce
Andante 1 órája
Baltazar 1 órája
Hetedíziglen 2 órája
Bara 6 órája
történések 7 órája
Qui? 8 órája
N. D. S. L. (Vajdics Anikó) 8 órája
Vezsenyi Ildikó Naplója 9 órája
Szabó László - Múlandokkjaim 11 órája
az utolsó alma 11 órája
mix 12 órája
Sorrento 17 órája
Vendég 22 órája
Bátai Tibor alkotói naplója 1 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Zsubri Márton
Legutóbbi olvasó: 2019-11-20 00:06 Összes olvasás: 1536

Korábbi hozzászólások:  
7. [tulajdonos]: Születésnap2015-05-13 16:33
Ahogy álltam a kertben a grillkocsi mellett,
ahogy ittam a sört és néztem a hús pirulását,
ahogy húsz vendégem zengte a hepibörszdéjmarcit,
szép volt, nem tagadom, noha könnyezett a szemem,
mert marta a füst. Eszembe jutottál, régi rokon.

Szólj hozzám, kiabálj át 178 esztendőn, te
széllel bélelt pásztor, hírhedt parasztadónisz, Jóska!
Volt-e ennyi részed a jóban, mondd csak!
Ettél-ittál, öleltél eleget? Kaptál annyit, amennyire vágytál?
Nehéz volt-e kezedben az a pisztoly, amit
27 esztendősen a szíved ellen fordítottál?

Később, estefelé már, mikor meg-megkottyan
s ki-kilöttyen az ember bátorsága, kimondtam:
nekimennék puszta kézzel e sok zsandárnak,
tudják, azért nem mernek idejönni.
Jaj, te betyárivadék! – súgta fülembe,
s úgy bújt hozzám aznap éjjel az asszony,
mint soha még.


6. [tulajdonos]: Irtok2015-05-07 13:53

Letérdelek az ágyás mellé,
itt, nagyanyám veteményeskertjében.
Élet-halál ura vagyok:
kézmozdulataimon múlik,
ki a hasznos, ki a gyom.
Növény pedig ez is, az is:
nyújtózkodik a Nap felé,
szinte bennem zeng a zenéje.
Joga van az élethez mindegyiknek,
ha már kibújt a magból.
Az egyikét óvom, istápolom, segítem,
a másikét durván megszakítom, pusztuljon.
Manapság úgy divat mondani, hogy
diszkriminálok, méghozzá faji alapon.
Kézzel, múlt századi módszerekkel.
Azt hiszem, nekem szabad.
Nem alkalmazom a vegyszeres gyomirtást,
sem a fondorlatos tudatmódosítást.
Nem indítok sem kémiai, sem médiaháborút.
Nem beszélem rá a kiszemelteket,
hogy pusztítsák el saját magukat,
nem alakítom ki bennük a szuicid hajlamot.
Egyszerűen odanyúlok a tövükhöz
és gyors, határozott mozdulattal kitépem.
Elszakítom őket az anyaföldtől.
Utóbb a kiskapával szétvagdosom
a gyökereiket is, nehogy újra sarjadjanak.

Ahogy ide letérdeltem most irtani,
félmeztelen felsőtestemen érzem,
hogy engem is cirógat sugaraival a Nap.
Hogy van fölöttem hatalom, afelől nincs kétségem.
Ám nem tudom, hogyan is tudhatnám meg,
hogy mi a szándéka velem.

(Magyarország, 2015)


5. [tulajdonos]: Visszaveszem2015-05-06 15:05

Ma kaptam a hírt, hogy
karimás kalapom
éppen az a pécsi
egyetemi diák
viseli, egy hitvány
eminens tanítvány,
akit nem köröznek,
nem gyanúsítanak,
semmit el nem követ,
csak jámboran jár-kél,
szelíden tengődik
lenn, a Tettye alatt.

Mésztufa barlangba
sem jár sárkányt nézni,
s ha borral kínálják
Villányban, Siklóson,
elhúzza a száját,
vagy Pázmányt idézi.
Undok kérődések
büdösségéről szól
- Pázmány szavaival - ,
ahol folyik a bor.

Olyan ez a diák,
mint hús nélkül prézli,
vagy mint parton a hal,
nő nélkül a férfi.
Nem érdekel, hogy a
túlvilágon lakom,
visszaveszem tőle
karimás kalapom,
s fölteszem a netre
ezen az oldalon.


4. [tulajdonos]: Visszaveszem2015-05-06 14:20

Ma kaptam a hírt, hogy
karimás kalapom
éppen az a pécsi
egyetemi diák
viseli kevélyen,
akit nem köröznek,
nem gyanúsítanak,
semmit el nem követ,
csak jámboran jár-kél,
szelíden tengődik
lenn, a Tettye alatt.

Mésztufa barlangba
sem jár sárkányt nézni,
s ha borral kínálják
Villányban, Siklóson,
elhúzza a száját,
vagy Pázmányt idézi.
Undok kérődések
büdösségéről szól
- Pázmány szavaival - ,
ahol folyik a bor.

Olyan ez a diák,
mint hús nélkül prézli,
vagy mint parton a hal,
nő nélkül a férfi.
Nem érdekel, hogy a
túlvilágon lakom,
visszaveszem tőle
karimás kalapom,
s fölteszem a netre
ezen az oldalon.


3. [tulajdonos]: Lápi léptek2015-05-06 14:19

E puha iszapba, lápafői lápba
süllyed lépteimmel lelkem ifjúsága.
Bekerítettetek, szíven lövöm magam.
Nem menekülés ez, csak az útvonalam.

Nézem az utolsó szappanoperámat,
nem találom benne cuppogó pinádat.
Elsül a pisztolyom, hagyj el, porkolábné,
Zsubri betyár többé nem lehet a szádé.

Harangzúgás ébreszt halottkémet, papot,
részeg álmaimban tót vagy német vagyok.
Ükunokám, Marci majd verseket szaval,
ő tudja, ki voltam: csak egy vagány magyar.


2. [tulajdonos]: Buborék2015-05-06 14:18

Vízbe estem, de kimásztam,
majd a parton megszáradok.
Zsubri pajtást agyonlőtték,
hírelik a bulvárlapok.

Nagy gödör kell, nagy ember volt,
tudta, mi az élet sója.
Patkány harap lábujjából,
s kétajtós a koporsója.

Huszonhárom kopasz zsandár
üti fejét: föl ne támadj!
Meg se nyikkan, bárhogyan fáj,
rászámolnak 23-at.

Felhördül a nagyközönség,
reng a föld és ráz az áram.
Zsubri pajtás, szép buborék,
szállsz az angyalok nyomában.


1. [tulajdonos]: Pehelyként2015-05-06 14:17

Hogy másfél mázsa gyengédség vagyok,
mely másfél mázsa erény és tapintat
szubsztanciája, megtapasztalod,
ha lényegedre lényem rátapinthat.

Ma még talán ezt másképp gondolod,
de összekulcsoljuk majd ujjainkat,
s ütemre ringni látom tomporod,
és ritmusod lesz az, mi minket ringat.

A tombolában engem jól kihúztál,
a mindenség is pont azóta pulzál,
s tombol bennünk a sejtett ismeret.

Mindent adok, alattam reng a dokk,
én másfél mázsa gyengédség vagyok,
s pehelyként szállni vágyom most Veled.



Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2019-11-21 14:36 nélküled
2019-11-01 10:46 Francesco de Orellana
2019-10-28 10:21 Kosztolányi Mária
2019-10-18 09:42 lista
2019-10-07 16:11 paricska
2018-12-07 20:19 u.a.
2018-12-07 14:21 szép
2018-11-14 11:19 Bara
2018-09-28 23:41 furim
2018-08-27 10:16 Vajdics Anikó -- kedvencek
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2019-11-21 22:21   Napló: leállósáv
2019-11-21 22:10   Napló: Andante
2019-11-21 21:22   Napló: Baltazar
2019-11-21 21:14   új fórumbejegyzés: Kiss Anna Mária
2019-11-21 21:01   Napló: Hetedíziglen
2019-11-21 21:01   Napló: Hetedíziglen
2019-11-21 20:39   új fórumbejegyzés: Albert Zsolt
2019-11-21 20:18   új fórumbejegyzés: Albert Zsolt
2019-11-21 19:30   új fórumbejegyzés: Busznyák Imre
2019-11-21 19:29   új fórumbejegyzés: Misinszki Hanna