NAPLÓK: Szerdánként, kávé helyett
Legutóbbi olvasó: 2025-09-10 00:14 Összes olvasás: 38345| 232. | [tulajdonos]: Regényrészlet | 2020-09-19 23:06 |
Pacsuli rendes illat volt, szerették az emberek. Sem túl-, sem alul nem értékelte magát. Egy illat volt a sok közül. Az emberek megszagolták, azután továbbmentek. Nem tudták megjegyezni.
Pacsuli vesztét az okozta, hogy egy szép tavaszi napon kapott egy kitüntetést. Talán a "kiváló illat" címet, már nem is emlékszem pontosan.
Pacsuli ettől fogva tipikus pszichopata lett, szagtekintélynek képzelte magát. Azt kezdte hinni, hogy akit ő leértékel, azt mások sem veszik majd komolyan. Azt kezdte hinni, hogy csak az ő értékítéletétől függ majd mások megítélése.
A pszichopata önmagát túlértékeli, másokat alul. Aztán meglepődik, sőt fölháborodik, ha valaki védelmébe veszi az ő ellenségét.
Ilyen illat lett Pacsuli is.
Önhittsége okozza majd a kudarcát, méghozzá többszörösen. Ceausescunak is ez lett a veszte. A pszichopata nem gondolkozik logikusan, fel sem vetődik benne, hogy egyszer majd neki sem sikerül valami. Csak a hatalom megszerzése és megtartása lebeg a szeme előtt. Ő akar lenni az egyetlen illat.
Az egyetlen, amit még a koronavírusosok is megéreznek. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
