NAPLÓK: N. D. S. L. (Vajdics Anikó)
Legutóbbi olvasó: 2024-03-29 12:48 Összes olvasás: 70075476. | [tulajdonos]: ... | 2019-10-09 12:58 |
2009. október. 9.
Az erdei út a föléje boruló ágakkal sötét és nedves, mint egy szülőcsatorna. Talán egy kicsit hidegebb, de a ruhám, mint egy szkafander, optimális hőmérsékleten tart. Oxigén van. Talán még a szívritmusomat is méri valami. Csak a gravitációt kellene valahogyan leküzdenem, a súlyosságnak ezt a megszokhatatlan, természetellenes állapotát. Nem lenne az az érzésem, minden alkalommal, amikor nekiindulok, hogy elég volt a kínlódásból, inkább visszabújok anyám hasába. Hordjon túl. Ázzon le rólam a magzatmáz. Feketetedjek be. Az ágynak nem fáj, hogy naponta világra gyötör?
Holnap lesz a középső fiam születésnapja. Délben L. bácsit temetjük a Rákospalotai temetőben. A kisebbik húgom be akar velem ülni egy kávéra valahol a közelben. El fogom neki mesélni, hogy ott születtem, Rákospalotán.Szerintem nem tudja. Én is mindig elfelejtem. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!