| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2025-07-13 13:06 Összes olvasás: 3771996016. | [tulajdonos]: eredmény | 2022-11-20 20:57 | Megszületett az eredmény: Holtverseny az élen. Francesco és Simf 2-2p. Majd egyezkedjetek! Gabi és Kosztolányi Mária 1,5-1,5 p. argumentum és Szilasi K. 0,5-0,5p.
A héten én nem szavaztam, nem akartam befolyásolni a nevek ismeretében az eredményt. Szerintem jó forduló volt, külön öröm, hogy egy nem pályázó is részt vett a szavazásban. /Bárki bármikor írhat, bárki bármikor szavazhat is./ Egy szépséghiba azért akadt, senki sem küldött megfejtést. A vers Juhász Gyulának az Anna örök c. költeménye volt. Mindenkinek köszönöm a játékot. /Kati
JUHÁSZ GYULA (1883-1937): Anna örök
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szívemben, elmosódott A vállaidnak íve, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében. Ma már nyugodtan ejtem a neved ki, Ma már nem reszketek tekintetedre, Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden félrecsúszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodol örökkön, Amen. 1926
1. Francesco de Orellana
...irtás... argumentum: 1p. Simf: 0,5p. Filip Tamás: 0,5p.
hiába forr hiába kavarog az utolsó szó az erdőben csavarog hiába mégis hiába minden reszket a hangom varázslat sincsen megfakult kép megfakult arcok az erdő csak emlék a dámvad is szalagról barcog
2. Moha
Gurítás "az égre gurítom a sort," (Szabó Magda)
Vers, neked is? Keresett sima szó ami pont belegördül? És ha gurítod a hang csillog a szó peremén. Ragyogó krizolit ha az erdő reszket a talpa alatt, és kifakult faopál ha hiába a forma igája mégis a földre gurul.
3. Ötvös Németh Edit
Ha én egyszer azt mondom...
Amikor látom a felpuffadt egoizmust diszkréten félrepillantok, megfakult léptekkel osonok tova. Ismerem a királyt, tudom ha észreveszi a csöppnyi reszketést, egy hangban még jobban felerősödik duhaj kedve. Merő szórakozásból kikergeti az erdőbe a halandót, persze térkép nélkül, hogy előbb tévedjen el, mint utána küldene egy keresőbrigádot. A szolga mégis minden egyes nap szóban és tettben megcsókolja köpenye szegélyét, hűséges kutyaszemekkel követi minden mozdulatát, hátha egyszer felülhet mellé a trónra egy kicsit.
4. Gabi Ötvös Németh Edit: 0,5p. Francesco: 1p.
reszketeg az erdő hangja hiába a könyörgő szó mégis letarolják zsenge fáit kifakult az emberség itt riadt madarak messze szállnak azt cserregik: el innen el
5. Szilasi K. Kosztolányi Mária: 0,5p.
Advent havában
Fakó vagyok már, foltozott lélek. Hangom erőtlen, reszket, mint széljárta erdőben a fák levele. Ó, te magasságos…
De kinek is beszélek? Hallja talán, ám nem érti az efféle beszédet. Számból mégis egyre vérzik a szó. Hiába. Visszhangzik csak az ég, advent hideg havában.
6. Kosztolányi Mária Moha: 0,5p. Ötvös Németh Edit: 0,5p. Filip Tamás: 0,5p.
mégis a szélkakas
fásult vason még cickahang a reggel csendes kaland kis rozsda reszketés aztán a szél hangos szóharaggal erdőt nyerít ménes dob szerte-szét hiába ősz csak fújj fakó hadaddal levélcsatában az érccel nincs esély
7. Simf Moha: 0,5p. Kosztolányi Mária: 0,5p. Gabi: 1p.
Jövendölő
Már nyolcmilliárd ember él, megtesz mindent, mit eltökél, nem állja útját semmise, se guillotine, se szentmise, elpusztít, fertőz, szétzilál, alvás közben is lesben áll. Kihalt fajokat gyarapít, ciklont, tornádót haragít, erdőket fektet sok-vállra, óceánt szennyez foszlánya, akár a vírus szétterül, mindenhol pusztít, emberül. Reszketeg hang a tudós szó, végre lehűlni volna jó, fekete vérben tocsogunk, s forraljuk végül fel magunk, hiába értjük, túl nehéz, elengedni, mit fog a kéz. Köntös, egy saru, ennyi volt, mit ecce homo birtokolt, ki kincset gyűjt, az elvakult, tudása mára elfakult. És mégis, mégis, élni kell, változik tán a lét-vitel, minden marhánk, ha elfogyott, nyelhetjük majd az éhkoppot, víz lesz a bor, és bor a víz, kopott saru a legszebb dísz.
8. argumentum Simf: 0,5p.
Kihalás
Erdőirtó gépek. Sok nagytestű állat vijjogó hangja szól, mind párt keres, dagad a vérolaj, de csak reszketeg veteránjai ők a szent hidraulikának.
Egykori fanyűvő. Ki mára mégis ócska roncs lett, fakult jelei elenyésznek, csendbe, rozsdába fojtja a természet, hiába is vágyott matchbox markolókra.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|