| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |

| Új maradandokkok |  |

| Prózák |  |

| FRISS FÓRUMOK |  |

| FRISS NAPLÓK |  |

| VERSKERESő |  |

| SZERZőKERESő |  |

| FÓRUMKERESő |  |

|
NAPLÓK: Hetedíziglen Legutóbbi olvasó: 2025-12-01 12:20 Összes olvasás: 425197| 3606. | [tulajdonos]: Szavazásra! | 2021-02-25 08:20 | Sziasztok játékostársak! Végül nyolc vers született, és komolyan mondom, hogy egyik jobb mint a másik, annyi ötlet, gondolat, formai és tartalmi megoldás, hogy jó már csak önmagáért is elolvasni. DE szavazzunk :-)!
1. ledarált az időmalom
görnyedt lettem, valami beteg varázslat meggörbítette az időt, fiatal arcom cseppenként szivárog egy képkeretből, helyén megfakult papír marad, idegenek néznek rám, kitágult pupillájukban magamat látom, hajam Tornádó tépi, a szerelemisten volt ilyen pákosztos, amíg, pár évvel később, egy tavaszi napon kikeltünk az ágyból, és örökre rám csukta a kilincset
2. Mikor
Mikor megroppan a görnyedt derék, mikor mindegy, hogy tornádó vagy csicsergő tavasz, mikor anya-lánya idegen már, mikor fekszik és kel között nincsen különbség, s a kilincs a semmibe nyit, ilyenkor mondhatjuk azt, hogy felkészült már.
3. zöldidő
idegen tornádó görnyed még a tavaszi rét felett a kilincs rozsdás nyikorog a görcs egyre korábban kel ilyen ha elszabadul az idő és gyorsulva forog
4. Tavaszi viharok
Még idegen nekem itt ez a nyárszerű, furcsa igézet. Még felesel csak a tél összefagyott peremén vértelen, új szerelemmel a régire föl, fölidézett hűlt tavaszok hülye vén álmairól: Te meg én…
Így kel a nap. Belegörnyed a hajnali csend születése hódolatába. Talán nincs is ilyen, nem is út, és nem is arra szerettem az isteni testedet én se, hogy eleresszen a hétköznapi fényalagút…
Látod-e, most tagadom meg a múltba szakadt ezer évem, kéznyomod ott a kilincs szürke, kopott anyagán, száz viharunk, ahogy összefeszült az egónk a felizzó térben… tornádód fuvalommá szelidült, kicsi lány.
5. Varjúháj
Egy idegen lányról kezdtem el írni, szép, rímtelen, antik zárkába zártam, de hirtelen utcánkba ért a Nap, bolond tavasz lett mialatt teáztam.
Tornádó sem fúj ilyen dúlt iramban, alig húsz perc alatt lett kikelet, sétálni csábított, kilincsre állt, így hagytam a lányt, és a ketrecet.
Az erdőbe mentem, hol fák között varjúháj pislog friss göröngy fején, s szegény, görnyedő avart szétdobálva, a sárga boglár kelt bérelt helyén.
Most nem tudom lezárni ezt a verset, melegfronttól csukódik le szemem, talán a lányról valamit lehetne.. ha kész,legközelebb, majd felteszem.
6. Ahogy a tornádó…
Ahogy a tornádó pusztította vidékre az első idegen, úgy tévedek tájaidra, Uram, görnyedt hitemnek kemény mindenütt a föld, de megalszom végül a jég hátán is, ha kell, s mire felkel nap ajtó terem elém, rajta kilincs, elég lenyomnom, már ömlik is be a tavasz, ki gondolná hogy a bizonyosság egy ilyen szűk résen is befér.
7. Példabeszédek helyett
…még sok ilyen félreértelmezett fogalom, és kirekeszted magad bárhonnan. Nem kilincselsz. Feletted ne döntsön, görnyedt idegenek szürkeállománya.
Megélt évek gyűrődésén önző vágyad, még tavaszt követel. Lépteid előtt ha, Tájfun vagy Tornádó pusztít, nem mindegy? A Nap úgy is felkel…
8. vándorló
Ilyen e tavasz. Tornádó kel, idegen, görnyed, kilincsel.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|