| KIEMELT AJÁNLATUNK |  |
| Új maradandokkok |  |
| FRISS FÓRUMOK | |
| FRISS NAPLÓK | |
| VERSKERESő |  |
| SZERZőKERESő | |
| FÓRUMKERESő | |
|
NAPLÓK: Hogy vagy? Legutóbbi olvasó: 2019-12-08 01:42 Összes olvasás: 5093| 33. | [tulajdonos]: ... | 2019-06-24 11:46 | | Igaz lehet, hogy a legegészségmegőrzőbb dolog a kertészkedés. Gondolatban is ezt teszem, ide-oda "keresztrejtvényezem" a fejemben, mit hogyan szeretnék még az eddig ültetett kb. 500 fajta után elültetni. Szeretnék még gránátalmát, datolyaszilvát, gilisztaűző varádicsot, szappanvirágot, réti vegyes virágzókat... Tegnap szaporítottam dugványozással rózsákat s vörös cserszömörcét, s csak egyszerűen csodáltam az indiánbanánt, mely 20 hónap földben lét után "csodák-csodája" előtört. Ha megmarad, hat-hét év múlva ehetem róla az egyik legdrágább s legfinomabbnak tartott gyümölcsöt... | |
| 32. | [tulajdonos]: A kert | 2019-06-19 16:12 | | Most csak mindent magamban fotóztam le, mintha semmi sem lenne az enyém. Jó érzés azt látni úgysem vihető semmi el. Minden csak ideig s időkig van, hogy aztán végül majd idő sem legyen... ha már a kert úgyis örök. Ahogy öregszik az ember, egyre inkább elenged... utat, vágyakat, tettet. Kincs a myugodt levegővétel. A belül leírt történelem. | |
| 31. | [tulajdonos]: ... | 2019-05-10 21:59 | | én ma megint csak magamban lobogtam. Társsal társtalanul. Lehettem önmagamban s kevesek előtt önmagam. Terveztem a láthatatlant. Amihez tanács sem kérhető. Vannak itt középen és szélen is bokrok és fák, mert olyan nincs, hogy ne lehetne még valamit hozzátenni az elveszett erdőhöz, a ledarált világhoz... Mindenki máshol tehet valamit hozzá. Nincs kettő kertész sem, aki ugyanúgy metszene le egy fát, valahol minden eltér, ha helyet adnak a dolgok egymásnak is. Ha szívből jön, s vele gyarapodik a természet, ez szép és elég. Öröm. Sokat, gondolatban Apám Erdejében járok, írok, fordítok s a fali könyvtárban hosszan, kora órákig olvasok... Ettől lobogtam. | |
| 30. | [tulajdonos]: ... | 2019-05-08 21:50 | címtelen
magamból írok
nem magamnak
gyerekeimre gondolok
ahogy elhaladnak
s mai sóhajom
amint a fák
borzolós szélben
eltelő délutánt
hagyom
mint más napon
ez volt a
negyvennegyedik
gesztenyevirágzásom | |
| 29. | [tulajdonos]: ... | 2019-04-25 23:20 | Neked
már csak miattad írok
sokszor oly nehéz
értelmetlen az élet
ácsorgok alatta
miként eltakar
s mondanom kell ma is
merre futottak el az őzek
hírtelen búcsúznak
ahogy nyári kertből ősz lett
a szél csak ki-be jár
függesztett odúimba
a tegnappal vénülök
közben minden soromat
trilláimat is neked hagyom
| |
| 28. | [tulajdonos]: ... | 2019-04-25 15:38 | Idő
lépéseimben van az idő
reménnyel és halállal
néhol talpam alatt
pihen egy kő
másutt levelet
mázgál el kalásszal
nem alszom még
de szólni már
csak annak szeretek
kit nagyon ismerek
lépéseimtől hal meg az idő?
megáll ha veled leszek? | |
| 27. | [tulajdonos]: ... | 2019-03-30 20:34 |
Reggel
valaki meglátogat minden reggel
mint őzek óvatos harmaton
ekkor ér zöld tavához a Nap
nem látom őt, de így tudom
valaki értem is él egy percet
csak az érti ki rám tekint
míg a hegyek le nem omlanak
keze gyökérként tartva int
nem tudok adni semmit
csak csendben hallgatok
néha leér a földig egy csepp
s elfelejtem hogy itt vagyok | |
| 26. | [tulajdonos]: ... | 2019-03-30 00:39 | Mi és a Világ
fáj ahogy hálóját ráveti
az erőszak erre a világra
hazugon mindenét elveszi
gyermekét ócskával táplálja
lennénk inkább vén lelkűek
kevésen szorgos gazdagok
hogy éledjen minden újra
mi miattunk lett haldokló elfogyott
| |
| 25. | [tulajdonos]: .., | 2019-03-14 21:38 | Megbocsát ki elbocsát
nem kérdez meg soha
szeme mindenkor lát
ha nem is nézek oda
a magány is lehet így
szép mint egy fél kezű
árnyék fekete boton
támaszkodik vele a jelen
csitítna még nem látom át
kávéját (csendben) feliszom | |
| 24. | [tulajdonos]: ... | 2019-03-01 18:27 | Most egy kő vagyok
magányos és repedt
északon mohás zöld
a Nap árnyékot vetett
a szél csak átkarolt
de ki tudja hol szalad
olyan nehéz vagyok
mint egy elrontott pillanat
s nem akarom
hogy kelljek bárkinek
csak az erdő mély ölén
vadak közt lehetek
egyetlen magam
magam
Könyv
Ahogy ül önmaga tenyerén
mint boldog pásztor
bárányai közt
senki sem kérdez semmit
beszélnek a szavak
a fűszállak is könyvet írnak
az élet plakátján
elmúlik egyszer
s újjá lesz minden | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
|
