NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE
Legutóbbi olvasó: 2025-09-10 00:34 Összes olvasás: 39487| 397. | [tulajdonos]: . | 2021-03-11 23:47 |
Naplózáró nap van a DOKK-on. Juhhé! Én is zárom az enyémet.
Az utolsó szó jogán: a Heller-féle párbeszédről még egy mondat.
Viccesnek találtam és szinkronicitikusnak (van ilyen szó?), hogy éppen ma, amikor a nők és férfiak különböző képességeiről esik szó, hangzik el egy konferencián egy ilyen párbeszéd. Eszembe nem jutott volna, Márk, hogy magadra veszed. De: utólag belátom, hogy gondolnom kellett volna rá ebben a kiélezett helyzetben. A „bicikliző majom”-ról én tudtam (mert ismertem a kontextust, egy teljes előadás szólt róla), hogy Heller Ágnes magát emlegette így öniróniával évekkel azután, hogy elhangzott. Fontos volt neki, mert a fiút, akivel lefolytatta, megölték. Ha nem így történik, talán el is felejti. De nem felejtette el, és ez az emlék (is) hajtotta előre a filozófussá válásban.
„Mindegy. Úgy is csak kinevetik azt a minden porcikámat átjáró, szomorú, döbbent hányingert, amit érzek.” Sokadjára olvasom újra. Ki nevetett ki, Márk? Ha úgy érzed, hogy én, akkor most én írom, hogy nem sikerült jól kifejeznem magam. Sajnálom. Nem akartam a hozzászólásaimmal személyesen senki sem megbántani.
Nem értem, miért nem lehet egy témával kapcsolatban kifejteni a nem feltétlenül azonos véleményünket. Miért viselkedünk úgy, mintha az életünket kellene védelmeznünk, amikor valaki nem ért egyet velünk?
Mindegy. Ezt írom én is. Egy illúzióval kevesebb.
Azért az eddigieket hadd köszönjem meg! fontos volt számomra ez a hely. Talán túlságosan is.
Vajdics Anikó
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
