NAPLÓK: EXTITXU-UXTITXE Legutóbbi olvasó: 2026-05-02 06:38 Összes olvasás: 44830| 390. | [tulajdonos]: ... | 2021-03-10 19:54 | Kedves Naplóm!
(Neked írok megint, mert csak tőled nem félek. Próbálom magam elhelyezni a mesterségesen kettészakított a világban, és már megint ott tartok, hogy én nem létezem. Vagy, ha mégis, csak a senki földjén.)
Minden férfinak szüksége van az életében legalább egy nőre: arra, aki őt megszüli, és minden nőnek szüksége van legalább arra a férfira, aki őt nemzi. A leszbikus párok spermabankból szerzik a beültethető hímivarsejtet, ha az egyikük gyereket akar kihordani, hogy aztán együtt neveljék fel. Ismerek ilyen párt. Két férfi is akkor tud csak utódot nevelni, ha előtte egy nő megszüli nekik a gyermeket. Szükségünk van egymásra, férfiaknak és nőknek, ha folytatódni akarunk. Nem mindenki akar. És nem mindenki örül, hogy létrehozták.
Egy nőnek, aki nem komponált még zenét (mert a talentumai szerint nem arra hivatott), ugyanúgy nem kell bizonygatnia, hogy ér annyit, mint egy (fehér férfi) zeneszerző, mint ahogyan azoknak a férfiaknak sem kell a nagyokkal versengeniük, akik nem komponáltak még életükben egy darabot sem (mert a talentumaik szerint nem arra hivatottak). Több milliárd ilyen férfi és nő él a Földön. Bárcsak mind – nemétől függetlenül -- szent áhítattal hallgatná Bachot, Mozartot, Beethovent, Bartókot, Kodályt, Manuel de Fallát, és a többieket, köztük akár női zeneszerzők nagyszerű műveit is!
Én, amikor koncerten ülök, onnan tudom, hogy kezdem átadni magam a zenének, hogy önkéntelenül is megkeresem a férjem kezét. Egy idő után mintha egybeolvadna a két kéz; ugyanarra az ütemre lüktet a tenyerünk, mintha a zene áramoltatná a vérünket. Eszembe nem jutna ilyenkor azon keseregni, miért nincs több női zeneszerző. A férjem sem néz rám diadalittasan, hogy "látod, asszony, ezt egy fehér férfi szerezte!"
A férfi-női különbségekhez. Én naponta tapasztalom, hogy léteznek. A multitasking pl. nekem mindig jobban ment, mint a férjemnek, akit kifejezetten zavar, ha többfelé kell megosztania a figyelmét. Ez állítólag az agy szürke- és fehérállományának arányával magyarázható. „A törzsfejlődés során a jobb és bal agyfélteke eltérő módon szakosodott mindkét nemben, ennek következményeként különböző agyterületeket aktiváltak ugyanazok a feladatok.” – olvasom a Szinapszis-ban, a Semmelwies Egyetem hallgatóinak lapjában. „Ugyanez az oka, hogy a férfiaknál meghatározott információk feldolgozása gyorsabban történik, ezért a reakcióidejük is jobb. A nők agya a részleteket jegyzi meg jobban, míg a férfiaké a lényeget. Erre utal az a tény is, hogy utazás során a férfiak inkább az irányokra, a távolságokra, a megtett kilométerre tudnak jobban visszaemlékezni, míg a nők az útközben elhagyott parkolókra, üzletekre és közlekedési táblákra. A nők ügyesebbek az aprólékos, figyelmet igénylő, finommotorikus mozgásokban, valamint kifinomultabbak az érzékszerveik. A hallásuk érzékenyebb, ezért jobban észrevesznek olyan hanghordozásbeli differenciákat is, mint a hangszín, hanglejtés, tónus, érzelmi színezet. A férfiak általában jobbak a térlátási és térérzékelési feladatokban, a matematikai logikában, az analitikus, problémamegoldó és a zenei képességek terén. Ezért közöttük több a kiemelkedően tehetséges sakkban, matematikában, zeneszerzésben, a nők viszont jobbak verbálisan, könnyebben, gyorsabban tudják magukat kifejezni, fejlettebb a szókincsük. Míg a férfiak inkább a mondatok logikai szerkezete alapján értelmeznek egy szöveget, a nők emocionálisan. A férfiak többször gondolnak a szexuális együttlétre.” Az utóbbit is tudom igazolni. De nem tenném kötelezővé. Mint ahogyan nem kötelező minden nőnek úgy eltévednie, ahogyan én elszoktam.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
