NAPLÓK: ELKÉPZELHETŐ
Legutóbbi olvasó: 2026-07-29 23:39 Összes olvasás: 57448| 187. | [tulajdonos]: johnny B good | 2022-01-01 11:40 |
Egyszer
Ha visszagondolok régóta tudom,
hogy ki merem mondani. Düh és
káromkodás nélkül a csöndnél
csendesebben.
Majd ki merem mondani.
Nem versben.
Azokban csak megírom egy távolinak,
hogy én a múltban nem vettem részt.
Kő voltam és víz. Kopoltyú és szárny.
Kibogozhatatlan. Mintha egy vadállat
összenéz az emberrel.
Nem versben.
Azokban épphogy kimászok egy új
barlangból. Aztán egy gödör. Itt-ott
hatalmasokhoz, taszítókhoz a hízelgés.
Törvény-gyáros méltóságölőkhöz
kényszer-rímek.
Azokban régi istenemhez a vak betűk,
hogy én ebben nem vettem részt.
Mintha külső képzelet ostroma.
Végeredményben ember az ember
ellen.
Pedig régóta tudom az idézetet.
Pisztrángos Szilvás-patak csobolást,
a Bükk-morajt. Hiába száz éjszakai
őrség az óceán fölött.
Hiába átláthatatlan szél-víz ködfal,
vagy lebegőhínáros üdülőhelyen.
Hiába száz lélek-tépővel a jelen.
Egyszer majd ki merem mondani,
csöndnél csendesebben
a derűtelt körtemplom sziluettet. |
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
