NAPLÓK: Gyurcsi Legutóbbi olvasó: 2021-03-01 13:36 Összes olvasás: 65452| 920. | [tulajdonos]: Karácsony - önszemle | 2020-12-24 17:05 | Még gyerekfejjel írtam, hogy pontosabban mikor, arra már nem emlékszem. Akkor még nem volt számítógép, egy papíron találtam.
Akinek a sudár fenyő
nem csupán egy szép fa,
akinek a kettős ünnep
nem csak móka, tréfa,
kinek szíve, ha melegszik,
nem biztos, hogy láztól,
csengettyűtől könnye fakad
- hangján könnyű fátyol -,
aki örül, hogyha adhat,
s örül örömödnek,
akit meglegyint az angyal,
s formát ad a ködnek,
ki a szárnyak suhogását
éberen is hallja,
ki a szeretetet, békét
nem csak most akarja,
és ki most, ha csodákat lát,
tudja, hogy nem álom,
- az mind nagyon boldog legyen,
szívből azt kívánom!
2001. decemberében írtam a következőt:
Fél perc
Fél perc. Csupán ennyit ég
egy csillagszóró a fán.
Fél perc néma csönd. Az idén
most először talán.
Fél perc kevés - de elég,
hogy átéljünk sok hónapot,
- mit az idő sodrásában
ez a fél perc elhagyott.
Állunk. Kezünk összeér, és
egy pontra tágul szemünk.
Fél perc. - Elmúlik, s újra
a világra ébredünk.
Fél perc volt csak, mialatt gyúlt,
ragyogott, aztán kihunyt.
Pont elég volt, hogy a máról
leszakadhasson a múlt.
Fél perc. Még egy szikra,
ami megcsillan a könnyeken.
Vége.... Most már beszélhetünk,
nevethetünk könnyeden...
2011. decemberében ezt írtam:
sose volt még ilyen szegény
- sose volt még boldogabb
kiderült hogy a szeretet
pénzt is pótol jó sokat
egy tekintet egy érintés
a legtisztább ajándék
nincsen olyan hipermarket
ahol ilyet találnék
fényes lakomává lettek
a mélyhűtött halrudak
gyertyafénytől – drága áram
ünnepi a hangulat
zokni cipő – médinkína
csomagban a fa alatt
a fa is csak féláron volt
az árusnál megmaradt
munka nélkül évek óta
de ma úgysincs munkanap
elsejétől a szabályok
pótlólag lesújtanak
kisgyerekként alig vártam
hogy végre felnőtt legyek
igaz ma meg semmi pénzért
nem lennék már kisgyerek
Aztán 2018 decemberében már így írtam:
karácsony
nézd itt a papa is
integess a papának
szia édesem
de szép is vagy
meggyömöszölnélek
mutatja a feldíszített fát
papa ide jön a szanta
és most jó vagyok
kapok babaházat
sűttűnk mézekalácsot
mutasd
csak egy pici van mutatja hogy eszi
most nem is beszél csak mmmm
elszalad visszajön mutatja a babáját
pisilni is tud
mutatja hol
aztán az inget amit a lányom varrt neki
a száján még a mézeskalácsmorzsa
azzal mutatja a puszit
integet
hogy az a szkájpos jóisten bassza meg
Az idén annyi változás történt, hogy nem szkájpon, hanem vatszappon bőgöm el magam. Na, ezért nem írok újabb verset.
Tehát csak prózában, de így is őszintén nagyon boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
