NAPLÓK: Gyurcsi
Legutóbbi olvasó: 2025-07-13 13:09 Összes olvasás: 157877| 462. | [tulajdonos]: szégyenpír | 2018-07-17 21:20 |
Itt ülök az asztalomnál.
Arcom tenyeremben pihen.
Bántanak, sőt belém rúgnak.
Nem ért engem már senki sem.
Nem vagyok én neves költő.
Ha írok is néha-néha,
nincs helyem a Parnasszuson,
mert a költészetem béna.
Amatőr! Sőt! CIVIL! Nahát...
Skandalum, rémisztő bagázs!
Eróziót hoz a Dokkra,
múlóban a fennkölt varázs!
Nem olvasok fennhangon egy
felkent tulajdonos előtt.
Pedig látok jó példákat.
A Pálóczi nagyon bejött!
Látszott, hogy komolyan vette
misszióját, nem nevetett,
ruhája a vershez illő,
nem oly gyurcsis, szedett-vedett.
Inge állig begombolva.
A hangja is komoly, fakó.
Nem ám vihorászik, mint egy
amatőr civil dokklakó!
Aztán jött a hatásszünet
- így hívja a döbbent csendet.
Ilyen csönd van más helyen, ha
adóvégrehajtó csenget.
Miért nem tudok én ilyen
elhivatott költő lenni!
Pedig százszor próbálkoztam,
sajnos nincs eredmény, semmi.
Tán, ha én is próbálnék egy
kutyás, karácsonyi verset!
- Á, hiába... Nem vagyok egy
ilyen szintű versre termett.
Nem csoda hát, hogy arcomat
kezeimmel takargatom.
Bujdosom, mert megbüntet a
dokkvédelmi karhatalom.
|
|
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
