. . . . évtizedekig némán lépdelt a többszörös kudarc felé önkénye a maga oldalán képzelte hús-vér valóságában az asszonyt hozzászokott a helyzethez és amikor eltűnt és már hatalmába kerítette volna a kétségbeesés megpillantotta a híd közepén elhitette magával hogy mindig is ott állt és ott is fog állni az idők végezetéig ott ahol eddig nyoma sem volt hídnak ott a Pont des Arts szakasztott másán . .
. . A Hetedik októberi számában ismét három írásom olvasható. . http://ahetedik.hu/kategoriak/versek/item/3184-transzportalas.html . http://ahetedik.hu/kategoriak/versek/item/3183-csak-ennyi-kell.html . http://ahetedik.hu/kategoriak/versek/item/3182-akar-utkozben-is.html . .
. . . . ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙„Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.” . ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙Pilinszky János . . büszke bizonyossággá vált minden szó amit eddig kiejtettél nem maradt semmi rejtve . szakadó szavak peremén nincs szükséged többé hídra rég adottan benned ívelt . s most múltad követed rajta amint türelmed mélységében napról napra szebbé csiszolódik . .
. . . . ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙„Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.” . ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙Pilinszky János . . büszke bizonyossággá vált minden szó amit eddig kiejtettél nem maradt semmi rejtve . szakadó szavak peremén nincs szükséged többé hídra rég adottan benned ívelt . s most múltad követed rajta amint türelmed mélységében napról napra szebbé csiszolódik . .
. . . . ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙„Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.” . ∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙∙Pilinszky János . . büszke bizonyossággá vált minden szó amit eddig kiejtettél nem maradt semmi rejtve . szakadó szavak peremén nincs szükséged többé hídra rég adottan benned ívelt . s most múltad követed rajta amint türelmed mélységében napról napra szebbé csiszolódik . .
ennyi évvel a hátam mögött könnyű volt felismernem a nyilvánvalót mégis megittasodtam tőle és nem tudtam ellenállni a késztetésnek kipróbáltam hogy előbbre való-e számomra a tartalom de a szöveg mintha pengeéles köszörűkövön csiszolódnék pattogó szilánkokra hasogat pillanatnyilag a legfontosabb gondom hogy csukott szemmel elkerüljem a megvakulást
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak. Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
Kedvenc versek
Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
