DOKK

Folytatódnak a Dokk estek, az eseményt a dokk.hu facebook lapján is hirdetjük.

 
2841 szerző 38658 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
Bejelentkezés
KIEMELT AJÁNLATUNK

Németh Bálint
  Extrasystole
Új maradandokkok

Tóth Gabriella: gyász
Tóth Gabriella: körök
Tóth Gabriella: bohócságok stb.
Tóth Gabriella: én így
Filip Tamás: Akiket szerettem
Vasi Ferenc Zoltán: Az életerő misztériuma
Vasi Ferenc Zoltán: Az égi ménes alászáll
Vasi Ferenc Zoltán: Amikor
Egry Artúr: Portugál gálya
Valyon László: " Az ünnepnap azért kápráztat el.."
FRISS FÓRUMOK

Karaffa Gyula 1 órája
Pálóczi Antal 3 órája
Tóth Gabriella 5 órája
Bátai Tibor 12 órája
Filip Tamás 1 napja
Kiss-Teleki Rita 1 napja
DOKK_FAQ 2 napja
Gyors & Gyilkos 2 napja
Bájer Máté 3 napja
Szücsi Csaba 5 napja
Vasi Ferenc Zoltán 5 napja
Dezső Márton 6 napja
Vezsenyi Ildikó 6 napja
Ötvös Németh Edit 12 napja
Pataki Lili 14 napja
Egry Artúr 15 napja
Gyurcsi - Zalán György 20 napja
Kiss-Péterffy Márta 20 napja
Sági Ferenc Dénes 20 napja
Vadas Tibor 20 napja
FRISS NAPLÓK

 Tiszta víz II. 1 órája
Polgári perem peremtörténete 2 órája
- haikukutyin - 4 órája
PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN 13 órája
Bátai Tibor 14 órája
Hetedíziglen 22 órája
A vádlottak padján 1 napja
az univerzum szélén 1 napja
A fény nem publikus 1 napja
Minimal Planet 2 napja
Játék backstage 2 napja
Szuszogó szavak 2 napja
Zúzmara 3 napja
Gyurcsi 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 4 napja
BECENÉV LEFOGLALÁSA
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK


NAPLÓK: Belgrád
Legutóbbi olvasó: 2024-02-20 05:59 Összes olvasás: 12382

Korábbi hozzászólások:  
21. [tulajdonos]: Boldog új évet!2012-01-12 20:04
A pályaudvaron elbúcsúztunk, megadtuk egymásnak az e-mail címünket, és én akkor azt gondoltam, sose látom többé, és nem is hallok majd felőle. Ennek biztos tudatában szálltam fel a metróra, ami a keletiből a délibe vitt, s hagytam magára Fernanado-t Budapesten.

De nem egészen így történt. Ugyan azóta sem láttam, de e-mailezni kezdtünk, levél levelet követett. Már arról beszéltünk, találkozunk újra, együtt utazhatnánk a nyáron, ilyesmi...

Aztán január elsején kaptam tőle - derült égből villámcsapás - egy e-mailt, amiben leírta, hogy feleségül vesz egy német lányt, akivel az egyetemen ismerkedett meg. Sokk - nem csak azért, mert nem számítottam erre, de azért is, mert 21 éves... Hirtelen úgy éreztem, én vagyok Julia Roberts az Álljon meg a nászmenetből... Azzal a különbséggel, hogy vetélytársam még csak nem is egy Cameron Diaz-szerű szőkeség, hanem egy barna hajú, zöld szemű, kicsit nagydarab német lány, Nina.

20. [tulajdonos]: Természetesen.2012-01-09 19:24
Természetesen beleszerettem Fernando-ba. Mert hát a vonat az ilyen. Egészen különleges helyzet, van benne valami most-látlak-először, most-látlak-utoljára érzés is. Emlékszem, ahogy ott ültem, vele szemben, ő elaludt, és félig nyitott szemmel lestem az arcát. Tudtam, hogy nem lesz második esély, hogy megjegyezzem, nem lesz fénykép, hogy emlékeztessen rá. Próbáltam emlékezetembe vésni a vonásait, mert tudtam azt is, hogy emlékeznem kell rá. Vannak az életben pillanatok, hét-és-fél-órák, amik fontosak. Éljek bár 90 évig, örökre emlékeznem kell arra a néhány órára, amit együtt töltöttünk, mert mi akkor összetartoztunk, és ezt az összetartozást nem szabad elfelejteni.

19. [tulajdonos]: Vonaton2012-01-07 18:15
A továbbiakra már csak részletekben emlékszem, nincs időrend, nincsenek összefüggések. Végtelen hosszú idő, végtelen hosszú beszélgetés. Remek dolog, máig emlékszem, milyen sokat jelentett. Akkor értettem meg, nincsenek valódi ember és ember, nép és nép közötti ellentétek. Azokat csak a politikusok csinálják, már ha. Vegyes kis társaságunkban nem számított, ki hol él vagy hova született - csak öt ember voltunk, egyformán érdekes élettel, előtörténettel, múlttal, öt ember, akik közül egy sem az anyanyelvén beszélt akkor, öt ember, aki így egy nyelvet beszélhetett.

18. [tulajdonos]: Long way home2012-01-05 18:12
Belgrádtól Budapestig 7 és fél óra az út. Volt nekem ez a hét és fél órám, ami épp egy átbeszélgethető éjszaka, és ott volt a nálam két évvel idősebb argentin mérnökhallgató. És ott voltak az utastársaink, a Rómában élő szerb férfi, s egy Bécsben élő magyar házaspár. Érdekes volt, mintha arra az időre az a vonatfülke lett volna az egyetlen létező dolog a világban, ahogy elsuhant a nagy sötétségben. Mintha nem is lett volna a szerb és a magyar táj, nem is lettek volna a végtelen napraforgótáblák, amik közt a vonat elsuhant, és amikre jól emlékeztem még az odaútról. Mintha minden, amit elnyelt a sötétség egyszerre nem létezővé vált volna, és nekünk ott maradt a kis társaságunk, vegyes nemzetiségi és kor szerinti összetétellel.

17. [tulajdonos]: Fernando2012-01-04 15:34
Egyszer csak észrevettem a német férfit a diákszállásról, aki mindig Shakespeare-t olvasott. Önkéntelenül rámosolyogtam, hisz egy ismerős arc volt. Felismert, és odajött a vonatablak alá. Nem volt egyedül, vele volt egy fiatal srác is. Kiderült, ő még marad Belgrádban, csak a srácot kísérte ki, nehogy eltévedjen. Kérdezgettek a vonatról, ez-e a pesti, kell-e pótjegy... A fiú felszállt mellém, a német elköszönt. Beszélgetni kezdtünk. Ő volt Fernando.

16. [tulajdonos]: Térjünk a lényegre...2012-01-04 02:32
Vagyis kezdjünk el rátérni. Hazaút. Valahol a lényeg. Esett - ezt talán már említettem. Mikor beállt a vonat, felszálltam rá, beültem egy kupéba, lepakoltam a cuccom, megkérdeztem valakit, hogy hogyan kell felkapcsolni a lámpát... ilyesmi. És ahogy befészkelődtem, tudva, hogy arra az estére az lesz az otthonom, búcsúzóul még letoltam a vonat ablakát, és kibámultam rajta... Ahogy így nézelődtem egyszer csak...

15. [tulajdonos]: Búcsú2012-01-03 16:02
Emlékszem, sütött a nap, én meg a Kalemegdanon ültem egy padon, és olvastam. Este vettem a könyvet, az volt a címe, hogy I love Belgrade. Valami vendéglő volt a közelben, ahol szólt a zene. Odáig hallatszott. Búcsúzkodtam. Valahogy a Kalemegdan vált a kedvencemmé Belgrádban. Egyszerűen tényleg az a legjobb hely!

14. [tulajdonos]: Fagyi2011-12-28 23:36
Fagyit enni kötelező, egyszerűen kihagyhatatlan a júliusi Belgrádban! A Knez Mihajlován és a Kalemegdanon mindenfelé találni árusokat, akik ilyen kis tili-toli hűtőkocsikból árulják a pálcikás jégkrémeket. Félre ne értsenek, nem finomak a fagyijaik, de a júliusi melegben mégis roppant jól tud esni egy belőlük. Meg aztán, rém olcsók is (átszámítva 60 és 250 forint között, az utóbbi már a nagyon drága fagyi kategóriába tartozik).

13. [tulajdonos]: Belgrade people2011-12-26 18:14
Azt hiszem a szerb férfiak alkut köthettek az ördöggel, ugyanis van egy szuperképességük: a legritkább esetben kopaszodnak, viszont cserébe nagyon hamar megőszülnek.

A szerb nők ugyanakkor gyönyörűek: végtelen hosszú lábak, ápolt, hosszú haj, igényes smink. Azt hiszem magáért beszél a tény, hogy majd' minden sarkon belefutottam egy drogériába, vagy fodrászatba. Ruhabolt sokkal kevesebb van, mint itthon, gondolom a pénztelenség miatt inkább a sminkre, hajra költenek, elvégre az olcsóbb, mint divatosan öltözködni, és a szép haj sosem megy ki a divatból.

12. [tulajdonos]: Do you speak Flemish?2011-12-26 17:09
Este a diákszállás maga volt a világ kicsiben. Van abban valami különös, ha egy csapat a világ minden tájáról jött fiatal és egy-két már nem olyan fiatal ember együtt tölt egy estét valahol. Nyilvánvalóan nem ismertük egymást korábbról, de arra az estére úgy alakult, hogy lakótársak lettünk. Arra az estére mind feladtuk a saját nyelvünket, mind angolul beszéltünk, bár egyikünknek sem az volt az anyanyelve. A mexikói, az argentin, a német, a holland, a szerb... mindenki. Nyoma sem volt itt Bábelnek.
A holland srác nagyon szeretett volna "nemzetközi kapcsolatokat" kiépíteni magának. Mindenkivel igyekezett váltani legalább néhány szót, ki vagy, honnan jöttél, mit csinálsz, hová tartasz... Velem is beszélgetett egy kicsit, persze angolul. Aztán ez a törékeny alkatú fiatal fiú odament egy behemót, szakállas figurához. Tőle is a szokásos dolgokat kérdezte, s mikor az azt válaszolta, hogy belga, a holland srácnak könnybe lábadt a szeme, s azt kérdezte: Do you speak Flemish? Mire a belga azt mondta, yes, s már csak annyit lehetett látni, hogy a kis szőke holland a nagydarab belgát ölelgeti... Onnantól kezdve egész este csak flamandul beszéltek.


Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!




Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2024-02-01 08:36 l
2024-01-06 21:31 Sokadik
2023-07-15 16:45 Kosztolányi M. szerint
2023-07-10 12:57 Genovéva ajánlása
2022-10-13 10:07 lilis
2022-05-13 09:03 lili
2021-11-05 08:42 lista
2020-11-27 16:47 Kedvenc verseim
2020-09-25 22:55 furim
2019-11-21 14:36 nélküled
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2024-02-21 08:34   új fórumbejegyzés: Karaffa Gyula
2024-02-21 08:28   Napló: Tiszta víz II.
2024-02-21 08:15   Napló: Polgári perem peremtörténete
2024-02-21 06:54   Új fórumbejegyzés: Pálóczi Antal
2024-02-21 05:36   Napló: - haikukutyin -
2024-02-21 04:31   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2024-02-20 22:59   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2024-02-20 21:33   új fórumbejegyzés: Bátai Tibor
2024-02-20 20:58   új fórumbejegyzés: Tóth Gabriella
2024-02-20 20:24   Napló: PÁLÓCZI - SZABADVERSTAN