NAPLÓK: Baltazar Legutóbbi olvasó: 2020-06-05 04:45 Összes olvasás: 368941Olvasói hozzászólások nélkül| 229. | Tibor : :re Viga | 2008-05-23 09:03 | | Köszi, csak az baj, hogy Vörös István nevének hallatára emléktolulást kaptam. Most egy „kicsit” hallgatok, ha nem baj. | |
| 228. | [tulajdonos]: rabiga | 2008-05-22 21:06 | Ez egy jó vers, köszönöm, hogy beírtad.
Nekem itt, most ez a legjobb részlete:
"Itt illik az új rabigát // Puhának vallani."
Bár a valóság ennél is rosszabb, a rabigát ugyanis manapság elhazudják. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 227. | Viga: vers erről - Vörös Istvántól | Tibor: :re OPNI | 2008-05-22 19:46 | | Vörös István: Szóvesztés - Hazád fölött ha reng az űr, / Szádban ha nő agyar, / Sziszegve nyílik sírod is, / Nem ápol s nem takar. // A kis világon itt belül / / Nincsen számodra hely; / Ha útra indít sors keze, / Tudjad, hogy menni kell. // Ki balra megy, ki jobbra fut, Ki metrón szökne már. / Ez a föld, melyen annyiszor / Fészkelt meg a halál. // Itt küzdtenek honért a sok / Hazugnak karjai. / Itt illik az új rabigát // Puhának vallani. // Az alagút tovább vezet, / A koporsó szökik. / Szabadság, a zászlóidat / Röhögve égetik. // S elhulltanak legjobbjaink / A hosszú csend alatt. / Világhálóban ül a pók. / A járda beszakad. // És annyi új szerencse közt, / Oly sok erény után, / Bölcsőd az, s egyben sírod is: / A mai délután. // Az ebéd jó volt, elfogyott, Itt mindenki kövér, / És vérrel kell fizetni majd / A koleszterinért. // Népek kamrája, nagyvilág! / Hozzád halkan kiszól: / „A túl sok idő ment-e föl / Gondolkodás alól?” // Az nem lehet, hogy annyi fej / Hiába kapna vért, / S a mindentudó ámulat / Egy fabatkát sem ért. // Az nem lehet, hogy változás, És oly nagy akarat, / Mint boltok sorvadozzanak / Az állványzat alatt. // Még nőni kell, még nőni fog / Egy jobb kar, mely után / Buzgó imádság tör ki majd / Százezrek ajakán. // Vagy eltünik, ha tűnni kell / A kézről tíz köröm, / És tíz karomnak ad helyet. / Mi a nevük? Közöny? // Légy híve, ha megreng az űr, Hazádnak, bárki vagy, Az Isten földje mindegyik, Úgy elnyel mint szivacs // A könnyet vagy éppen a vért, / Itt élned, halnod kell, A kis világon kint, se bent, / Nincsen számodra hely. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 226. | Penna: elkötelezettség | 2008-05-22 10:11 | | Nagyon kevés az a jó tollú, elhívatott újságíró, aki az ügy érdekében válik meg megszállottá. És ez nagy baj. A legtöbbjüket egyéni, önös érdekei,-no és persze a laptulajdonos által elvárt szolgai alázatnak való megfelelés, a lap kedvező piaci fogadtatása vezérel. És ezt az olvasók felismerik, és a helyén értékelve kezelik. Gyomorforgató ez, és mégis kénytelenek ilyen elvárásoknak megfelelni.Tudom erről nem ildomos írni, ezzel szemben összezár a szakma, akkor is, ha azon belül egymást gyilkolni készek. Az ügynek elkötelezett újságírás ma még nem létezik nálunk. Innen kell elindulni, hogy ne viseljenek önön maguk által vállalt bélyegeket újságok, és újságírók. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 225. | Tibor: :re OPNI | 2008-05-22 07:31 | | Tényleg jó írás Győrffy Ákos szövege. Felráz, egy-két percre kinyitogatjuk szemecskéinket, rácsodálkozunk, lúdbőrözünk, elgondolkodunk, aztán megy tovább az élet. Ha egyszer így van helyünk „modern emberként” a világban! Félrevezető azonban a mondatvégi felkiáltójel, mert a szerző, aki megfogalmazott egy aktuális korképet, tudatja velünk, hogy ez igazi kórkép. Hasonló hangulatú és tartalmú írás a föld sok országában megfogalmazódhatna adott jelenjeikben, máshol is történnek olyan aktualitások, amelyek nyomában megszülethetne, egy végkövetkeztetéseit tekintve is hasonló eszmeiséget és mélységeket takaró gondolatsor. Bár a „riport” jelenlegi témája és motorja itt speciálisan helyi, mégis éreznie kellene az írónak, hogy globális jelenségekre nyit. Mivel a közöny és a kiábrándultság nem igazi hungarikum. Ezt a falatot egyszerűen nem tudom lenyelni. Ezzel a módszerrel, mint olvasót és befogadót nem kell nemzeti érzéseimben még mélyebbre nyomni, ilyen irányú állapotomban amúgy is a béka segge alatt vagyok. Egyszerre és egyidőben jók és rosszak a következtetések. Mert lehet így élnünk, a permanens szégyen és megalázottság állapotában, ha ennyire vagyunk képesek. A felelősség elmaszatolásának érzem nemzeti lelkiismeretünk ostorozását, egy olyan ügyben, ahol a döntéshozók megnevezhetők. És miután elmaszatolja a felelősséget -szétosztja a közösségre- ezek után kénytelen a líra magasságaiba menekülni. Hiszen ha nem ezt teszi, akkor politizálni lenne kénytelen. Az elmúlt héten körülbelül százötvenezer ember haláláról értesültem a médiákból. Megpróbáltam átélni, megpróbáltam beleélni magam, de már nem vagyok rá képes. Évek óta fogadom a hírműsorokból áradó világot, bevallom elfásultam. Valamiféle öntudatlan és önmagam előtt sem tisztázott védőburkot vontam magam köré a földi lét szörnyűségeivel szemben. Azokkal a szörnyűségekkel szemben, amikről a hírcsatornákból, de akár könyvekből, írásokból értesülök. És valóban, úgy veszem észre, hogy ez a védőháló már a közvetlenül megélt valóságos életemben is ott van körülöttem, arctalanná tesz, miközben magam is elkerülöm, hogy a körülöttem élők arcaiba belenézzek. Például a nálam sokkal szegényebbek arcaiba. Mert az életeikbe már régóta nem merek belenézni. Olyan szégyent érzek, amelyen semmiféle gyónás, semmiféle kollektív bűn vagy bűnösségtudat nem segít. Nincsen olyan Isten mely feloldhatna. De feloldást akkor sem kaphatok, amikor a gazdagokra nézek. Azt mondják, nem vagyok elég ügyes, elég kezdeményező, elég bátor, elég szorgalmas. Micsoda dolog, hogy gyermekeimnek nem tudok fizetős felsőfokú tanulmányokat biztosítani. Micsoda dolog, ha olyan életindulásra kényszerítem őket, amit még egy koszos ajándéklakással sem tudok segíteni. Úgy érzem valami védőhálót kellene magam köré vonni. És úgy érzem, terelik a figyelmem, mint pulikutyák a nyájat. Lehet ezek után azt mondani, hogy közönyös vagyok, szabad ledegradálni magatartásom, de csak annak szabad ezt megtennie, aki számomra a helyes utat megmutatja. Például jelen esetben azt, hogy ebben a konkrét történetben nekem milyen cselekvési lehetőségeim vannak. Ki az, aki mozgósít, kihez és hogyan csatlakozhatom? Ha valóban az irodalom feladata annyi, hogy jó írások szülessenek, akkor a szerző már megtette a dolgát. Megírta, amit meg kellett írnia. Főszerkesztőnk talán két éve, egy íróval szerepelt együtt a televízióban. Még valami rövid vitaféleség is kibontakozott közöttük, amit a műsorvezető fejcsóválva igyekezett a szőnyeg alá seperni. Az író azt nyilatkozta, hogy az ő személyes felelőssége, a dolgok és történések mesteri szintű bemutatása és ábrázolása, nem pedig az eseményekben való aktív részvétel. Ő író, nem pedig résztvevő. Tamás ezen felháborodott, és felvetette, hogy ez kevés, nem lehet csupán passzív krónikás az irodalmár. Nem „jegyzetelgethet” kényelmes írói székéből szemlélve életünk, testet és lelket dermesztő viharait. Nem szabadna az irodalmiság biztonságos partján állva, fényképezni, filmezni, jól szerkesztett mondatokkal leírni egy fuldoklás történéseit. Teszem hozzá, nem írói, emberi kötelesség a példamutató magatartás „megcselekvése”. Ezek után mit kell holnap cselekednem, ha az utcán elmegy mellettem egy hajléktalan? Ott, azon a helyszínen ahol a seholból jövők és a seholba igyekvők összetalálkoznak. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 224. | Viga: álnevem | [tulajdonos]: És mégis mozog a Freud! | 2008-05-21 23:19 | | szóval most így baromi könnyű lett. szexuális beállítottságom túlfűtöttsége okán p. s. (de ez nem post scriptum, hanem post sanctum) közlöm, hogy nem tudok mást írni Győrrfy kapcsán, mint amit írtam. a hataloméh eltorzítja az arcot. arcomat, arcodat, arcát. innentől mindenki a maga harcát. | |
| 223. | [tulajdonos]: És mégis mozog a Freud! | 2008-05-21 22:22 | Mai hír, hogy a kormány jóváhagyta az információcseréről szóló magyar-amerikai megállapodást tartalmazó törvényjavaslatot. (Vicces, a szovjeteknek is volt egy olyan rajzfilm sorozata, hogy "Mindent tudni akarok!")
Ha az Országgyűlés elfogadja (és miért ne fogadná el) a megállapodás megerősítéséről szóló törvényt, akkor állítólag az utolsó adminisztrációs akadály is elhárulhat a magyarok vízummentes amerikai utazása elől. A két ország információt cserélhet azokról, akik terrorcselekményben vettek részt, vagy ilyen cselekménnyel összefüggésbe hozhatók. Az átadható adatok közé tartozik a teljes név, az álnevek, a születési hely és idő, az útlevél egy egyéb azonosító okmány száma, valamint a jelenlegi és korábbi állampolgárságra vonatkozó információk. Nem adhatók ki a szexuális beállítottságra, vagy a vallásra vonatkozó adatok.
Szóval mégis nyilvántartják?
| |
Olvasói hozzászólások nélkül| 222. | Viga: jó | [tulajdonos]: tegeződünk | 2008-05-18 22:51 | | Kösz. Én sem a leg. De erre mindenképpen vissza szeretnék térni. Nem azért, hogy meggyőzzelek, csak majd elmondom, mit gondolok én erről (hátha így én is jobban megértem). Egyelőre jó éjt! | |
| 221. | [tulajdonos]: tegeződünk | 2008-05-18 22:30 | Fáradt vagyok, nem lesz túl cizellált, amit írok.
Számomra egy ügy nyilvánvaló politikai vonatkozásának meg nem említése nem teszi emelkedettebbé az írást. Ellenkezőleg, szegényíti. Mégpedig azért, mert éppen a legnyilvánvalóbb szempontot hagyta ki, valamiért. Ezzel a mai (pfúj de utálom a politikát) világban piacképesebbé, konfliktus kerülőbbé tette a művét. Azonban az is politizálás, amikor kihagyjuk valamiből a politikát. Nem bizonyítható, amit gondolok, de ha éles kormánykritikával íródott volna meg ez a jegyzet, aligha közölte volna a Litera. És akkor most nem tudnánk eszmét cserélni róla...
| |
Olvasói hozzászólások nélkül
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
