DOKK

 
2687 szerző 33792 verse
dokk.hu irodalmi kikötő :: alapítva 2000-ben
KIEMELT AJÁNLATUNK

Hegyi Botos Attila
  De a tenger
Új maradandokkok

Bánfi Ferenc: Csillagok háborúja
Kántor Zsolt: Véletlen
Gulisio Tímea: Sorrend
Bátai Tibor: kódolt történet
Mórotz Krisztina: Mazurkafutamok
Fekete Orsolya: Hajnal, három felvonásban
Csapó Angéla: Egy nap
T. Kiss Melinda: hazajönnek a fák
Varga Árpád: apevák
Nyári László: Fólia
FRISS FÓRUMOK

Séder István 2 órája
Mészáros Botond 2 órája
Nagyító 5 órája
DOKK_FAQ 8 órája
Mórotz Krisztina 18 órája
Berta Gabriella 19 órája
Várkonyi Miklós 23 órája
Gyors & Gyilkos 23 órája
Gulisio Tímea 1 napja
Vezsenyi Ildikó 1 napja
Bánfi Ferenc 1 napja
Szemere Brigitta 2 napja
Tiszai P Imre 2 napja
Zsuzsanna Grande 2 napja
Varga Árpád 2 napja
Bakos Fanni 2 napja
T. Kiss Melinda 2 napja
Bozó Éva 2 napja
Tóth János 2 napja
M. Kiss Gábor 3 napja
FRISS NAPLÓK

 Bátai Tibor 1 perce
napokra zárt napok 3 órája
OLvasatlanul 3 órája
weinberger 3 órája
Baltazar 19 órája
nélküled 21 órája
Szuszogó szavak 22 órája
Más, és mégis ugyanaz 1 napja
P 2 napja
útinapló 2 napja
Nem tudom milyen legyek 3 napja
ELKÉPZELHETŐ 3 napja
Ollram Csaba 3 napja
Kicsi Ólomkatona 4 napja
PIMP 4 napja
REGISZTRÁCIÓ
VERSKERESő

Részlet a versből:
SZERZőKERESő

Szerző névrészletre:
FÓRUMKERESő

Szövegrészlet:
FOTÓK
Az őrült nő ketrece bloggernek 1 feldolgozatlan üzenete van.
Kezelésükhöz itt léphet be.


NAPLÓK: Az őrült nő ketrece
Legutóbbi olvasó: 2017-08-23 16:32 Összes olvasás: 9464

Korábbi hozzászólások:  
319. [tulajdonos]: vágatlan vers2017-08-17 11:26
vágatlanul

elhitették velem hogy nem mennek
a dolgaim, kiforgatták szavaim, a régieket.
elavult voltam, mint egy rongyos baldachin,
de ennek egyszer s mindenkorra vége.

föl fog szárnyalni belőlem a semmi is,
olyan lesz, mintha valami lenne, mert
nem taposható el a szabad-akarat,
mely által görgetem, gyúrom magamat

konglomerátummá, ha nem is verssé.
megszületnek lelki korcsaim, köldök-
zsinórral a nyakukon, elkékülve a hurokban.
akkor is enyémek, szabadulni mennek.

legfőbb kincsük a szabadság, tőlem tanulták.
a bezártságból így lesz majd valóság,
a valóságból megszületik az álom,
és nincs is szükségem többé semmi másra.


318. [tulajdonos]: az előzőt beraktam a verselemz2017-08-17 11:05
szívmanna

dörömbölök, álmodom, nem segítesz
fénybe dobnám páncélozott szíved
jégcsap csöpög komor homlokodon
mit kunyerálok itt koldusboton?

magánytulajdonos vagyok minden nap
térdeplek, mint szerzetes menyasszony
szüzet játszik bennem a szív és az agy
hiába, testem elterül megadón

tollhegyem a bolond szavakat rója
lettem lapok részeg tántorgója
emészthetetlen faj vagyok teneked
dohos szobám falára felkenlek

szétszóródott lelkem idegen kincse
szívmannád lennék, de szíved nincsen
klasszikus filmben volnék elmerengő
eléd térdelt, rongyos kis tekergő



317. [tulajdonos]: lennék2017-08-17 10:51
szívmanna

dörömbölök, álmodom, nem segítesz
fénybe dobnám páncélos lelkedet
jégcsap csöpög komor homlokodon
mit kunyerálok itt koldusboton?

magánytulajdonos vagyok minden nap
térdepelek, mint szerzetes menyasszony
szüzet játszik bennem a szív és az agy
hiába, testem elterül megadón

tollhegyem a bolond szavakat rója
lettem lapok részeg tántorgója
emésztetlen faj vagyok szívednek
dohos szobám falára felkenlek

szétszóródott lelkem idegen kincse
szívmannád lennék, de szíved nincsen
klasszikus filmben lennék elmerengő
eléd térdelt, rongyos kis tekergő




316. [tulajdonos]: egyetlen Igaz Szó2017-08-17 08:12

tátongó üres napoknak szájában,
megrészegült óráknak roncskerekén
gördülünk a hiábavalóságba,
egymást támogatva: magam és én.

halott a világ reménye, nem kétség
ködleplet lehelek magam köré.
fényeknek lángja nem csap fel immár,
árnyékok zuhannak fejünk fölé.

hét másodperc lenne csupán életünk
játszva a mindennapok szerepét?
harangok kongása sem támaszt többé
jó szándék hajtotta hattyúreményt.

balladák sírnak, s az útfélre vetett
magvak hiába is keresik vágyón
megtalálni a helyüket, részegen,
sárosan másznak elő az ágyásból.

ásítozó napoknak ajkairól
nem csendül fel eztán hiábavaló
mondat, mert ha a remény böfögi fel –
foglyul ejt minket egyetlen Igaz Szó.



315. [tulajdonos]: variáció egy témára2017-08-17 07:12
Mintha elkárhoztak volna a napok.
Mintha cellában kattogna az idő.
Mikor az őszből az elmúlás kinő,
erőtlenné porladnak a nappalok.

Mégis, mintha valami reményt súgna
még ha a bőröm szoborrá is vedlett,
mert kínokat a vésőd reám metszett –
kőpor gyűlik emlék-homlokzatunkra.

Vakká varázsolt nagyralátó szemed,
káprázataid között felejtetted
húsvér életünknek minden napját.

Testetlen kezed nem vezeti ma már
a hit – menteni kőbe zárt szerelmet;
Don Quijotém, súlyos ellened a vád.



314. [tulajdonos]: tán...ralán2017-08-11 11:20
kétezer-kilencben ültem a csendben
akkor először felszökkent belőlem…
rigók nótáztak itt-ott a parkban
egyedül élveztem a ketrec ölét
mint szálfa a természet lágyát…
azóta se volt olyan közösségem
mint akkor ott a rigókkal éppen
magamban ültem és hallgattam
madárdal fészkelt az agyamban
a rácsos kórterem ablakán
átlépve időtlenség tornácán
újjászülettem tán talán

a szomorúság hirtelen elköszönt
a líra a párkányra felszökött
kétezer-kilencnek tavaszán
engedtelek el végleg tán talán
akkor lettem beteggé érted
mikor a feledés a szárnyadra lépett
azt hiszem hogy újjászülettem
részem volt egy lelki küretben
lényed megláttam hófehérnek
amit addig csak feketének…
bárányok bégettek a fák fölött
emlékünk a szívembe költözött
kétezer-kilencnek tavaszán
újjá lett minden... tán talán


313. [tulajdonos]: őskövület2017-08-10 12:09
Őskövület

Itt állok, egy letűnt kor emléke,
rég bevált igét keres nyelvem
kifejezni, mi kifejezhetetlen.

Szoborrá vált erkölcsi lény vagyok,
aki sosem változik a korral.
Rozsdátlan törvények védnek.

Testem még követeli a jussát,
veszett ebként ugat az égre,
hangját fojtanám ősi igékkel.

Nem szállok alá a test bugyrába.
Lényedről kergetem a békákat;
talán egyszer királyfivá válsz majd.


312. [tulajdonos]: az én babám2017-08-10 09:53

az én babám olyan szép
forog vele a kerék
mókusarcán ragyogok
mint a fekete szurok

az én babám olyan hű
sose leszek keserű
el is mehet a fenébe
essen tüzes kemencére

az én babám magányos
a szerelme halálos
mérget csepegtet a lelke
kormos vagyok minden este

az én babám mégis jó
engem szeret hulla-jó
kettőnkért vezekelek
áldanak az istenek


311. [tulajdonos]: vers2017-08-09 08:51

Vallomás

Túl messzire futottam tőled,
rögeszméktől bátorodva.
Ahogy felüvöltöttél bennem,
alattam sikoltott a föld.

Most is csak téged kereslek.
Hittem, hogy magadhoz emelsz
az óhajtott piedesztálra,
honnan mosolyt küldözhetek.

Szerettem meséket gyártani –
kergettem, futottak előlem.
És amíg utánad loholtam,
a föld kifutott alólam.


310. [tulajdonos]: Hajnali minimál2017-08-06 18:08

Halk szívdobbanás indukálja
a hajnal véráramlatát.
Fénypászmák surrannak,
zajlik az éj jégpáncélja.
Utcák csendjét verik léptek.
Csontokon duzzad a hús.
Liszt száll a pékségekben,
orrba vág a friss kenyérillat.
Éhet olt a nyüzsgő tömeg.
Lazuló fogaskerekekbe
olajat hintenek a fények.
...Indul a napi vétek.


A napló folytatása
A napló jelszava:
Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: 9i5v  


Olvasói megjegyzés
Feladó: Tartalom:
Add meg a biztonsági kódot: ang3  


Kedvenc versek

Egyelőre a lista üres. Bővíteni a listát az egyes versek olvasásakor lehet.
Mások kedvenc versei

2017-08-21 16:45 Vezsenyi Ildikó
2017-08-10 05:01 Berta Gabriella
2017-08-06 16:04 Takács Éva
2017-07-22 19:53 Belle
2017-07-16 14:46 Volt egy pillanat
2017-07-14 19:32 Nagy ágnes
2017-07-14 09:50 Barna Ágota
2017-07-13 20:44 Gyurcsi
2017-07-03 09:51 Kullancs Kata
2017-06-27 23:45 KMara
ÚJDONSÁGOK a dokkon

2017-08-23 17:39   Napló: Bátai Tibor
2017-08-23 15:35       ÚJ bírálandokk-VERS: Szoboszlai Judit várj még
2017-08-23 15:16   új fórumbejegyzés: Mészáros Botond
2017-08-23 14:57   új fórumbejegyzés: Mészáros Botond
2017-08-23 14:07   Napló: napokra zárt napok
2017-08-23 13:55   Napló: OLvasatlanul
2017-08-23 13:53   Napló: weinberger
2017-08-23 11:52   NAGYÍTÓ /TDK:Semmi líra/
2017-08-23 09:51   Napló: OLvasatlanul
2017-08-23 07:18       ÚJ bírálandokk-VERS: Siska Péter Tabula rasa