NAPLÓK: Az életről másképpen Legutóbbi olvasó: 2026-10-10 16:44 Összes olvasás: 5805| 2. | [tulajdonos]: Saját vers | 2007-06-11 20:15 |
Mondj igent.......
Tudnál-e csendesen hozzám bújni, esténként kedvesen átölelni,
hallgatni velem a madarak énekét, megcsodálni a fényt és a naplementét ?
Tudnál- e esőben nevetni, egy fenyőfát megölelni,
élvezni a pillangók táncát, átélni két ember valódi nászát ?
Tudnál-e táncolni a gyönyörtől, könnyezve sírni az örömtől,
s kitárni felém a szívedet, hogy megsimogathassam a lelkedet ?
Tudnál-e egy szempárból olvasni, s benne a csillagot meglátni,
egy érintéssel átadni, mit szavakkal nem tudsz elmondani ?
Tudnál- e koldusnak kenyeret adni, alamizsnát elfogadni ,
a tárgyakat s a pénzt eszköznek tekinteni, a poros földet ajkaddal megérinteni ?
Tudnád- e a virágot nem letépni, színét, illatát megérezni,
szirmait megcsókolni, egy beteg állatot megsimogatni ?
Tudnál- e dallamot hallani a vihar zajában, melegedni a szivárvány sugarában,
meghallani a csendben a szív szavát, átélni a teremtést, mint egyetlen csodát ?
Tudnál- e hallgatni, ha nem kérdeznek, nem sírni, ha elfelednek,
köszönni, ha nem köszönnek, tanulni abból, ha megköveznek ?
Tudnál-e a sötétben fényt keresni, szavak és tárgyak nélkül szeretni,
legyőzni az izzó tűz parazsát, szeretni engem, Istent és akárki mást ?
Mondj IGEN-t, akkor talán a boldogság egyszer majd rád talál,
életed gyönyör lesz, s csodás újjászületés a halál.
2001.
| |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
