NAPLÓK: Só, mi? Legutóbbi olvasó: 2025-07-04 18:30 Összes olvasás: 13940| 4. | [tulajdonos]: Showme | 2015-11-08 10:36 | Esti mese
Vili, a vécépapír roppant hasznos tagja volt a fürdőszobai társadalomnak. Újrahasznosítani próbált rongyokból, soha nem olvasott újságokból álló hársillatú teste társadalmi hasznosságának teljes büszkeségével feszített a tartóban, ahová felkapaszkodott. Biztos volt benne, hogy ő a fürdőszoba teljhatalmú ura. Hiszen mit csinál például Ervin, a törölköző? Miután megtörölköztek benne, kimossák, ezért utána olyan lesz, mintha soha nem tett volna semmit, gondolta Vili. Amikor Edit bácsi beballagott a reggelenként a fürdőszobába, hóna alatt a sportrovattal, Vili már büszkén várta, mert tudta, hogy fontos feladata lesz: hársillatúvá fogja varázsolni Edit bácsi segglyukát. Azonban senkinek nem volt kedve Edit bácsi hátsó fertályát szagolgatni, és Vili szarral összekent darabjaira sem voltak kíváncsiak, amik rendre a csatornában landoltak. Közben Kata, a fogkrém szerényen meghúzódott a háttérben. Egyre csak fogyott, és fogyott, de mivel Edit bácsi híres donhuán volt, rengeteg helyre odatapadt az illata. Hogy mi ebből a tanulság, kedves gyerekek? A szarszag mindenkinek feltűnik, de senki sem szereti, a csatornában végzi, dezodorokkal irtják, míg egy jó illat csendben, lassan mindenhová eljut. Jó éjszakát, ne álmodjatok székletet! | |
| 3. | [tulajdonos]: Showme | Katona Béla György: ... | 2015-11-08 10:35 | | Véleményem szerint a privát naplómba azt írok, amit akarok, tehát lényegtelen, hogy ki avagy megtaláltam valamit. Ja, és ne beszélj többes számban, ha csak a saját véleményed közlöd. | |
Olvasói hozzászólások nélkül| 2. | Katona Béla György: ... | 2015-11-08 09:45 | Ne haragudj, kedves blogger, de ezt se te találtad ki. A magad agyad szikrájából mit tudsz? Arra vagyunk kíváncsiak.
Béla | |
| 1. | [tulajdonos]: Nagy Lajos | 2015-11-08 09:30 | A TEHETSÉGTELEN ÍRÓ TERMÉSZETRAJZA
1. A tehetségtelen író dicsekszik. Dicséri önmagát és műveit. France, Wells, Hamsun, Jókai - ezt sohasem tették.
2. Míg a tehetséges író mészáros, rendőr, repülő vagy kereskedelmi utazó szeretne lenni, s arról panaszkodik (senki sincs sorsával megelégedve!), hogy ő csak kénytelenségből ír - addig a tehetségtelen író mindenáron író szeretne lenni.
3. A tehetségtelen író rendkívül tiszteli az írókat, ha egyet lát az utcán, megfordul, és áhítattal néz utána, míg az el nem tűnik a látóhatáron. Előszeretettel ismerkedik meg írókkal, s boldog, ha például egy kezdő titánnak némi aprópénzt adhat kölcsön.
4. Aki a kávéházban így rendeli a kávét: "langyosat, föllel!" - az nem lehet tehetséges író.
5. Aki az uniformizálás külsőségeihez folyamodik, s például fekete inget hord vagy hosszú szárú csizmát, esetleg bársonykabátot, Lavalličre-nyakkendőt, netán vállat verő hajat - az legalábbis gyanús.
6. Aki verskötetének ilyen címet ad, hogy: "Ibolyák"; aki novelláskötetének ilyen címet ad, hogy: "A kakukkmadár és egyéb történetek"; aki regényének ilyen címet ad, hogy: "Badacsonyi Márton uram szerencséje" - az csak tehetségtelen lehet. A jó írók ötletessége és jó ízlése már a műveik címében is megnyilatkozik. Mikszáth és Jókai címeire kell gondolni: "Páva a varjúval", vagy: "Egy magyar nábob". A tehetségtelen író még az alakjainak is szerencsétlen neveket ad, ha például így kezdődik egy novella: "Block megigazította monokliját, és így szólt Ságodinéhoz..." - ezt már nem is kell tovább olvasni.
7. A tehetséges író időnként arról sóhajtozik, hogy Istenem, milyen boldog lenne ő, ha nem kellene neki többé írnia. A tehetségtelen író alig várja, hogy otthagyhassa már havi ötven milliót jövedelmező cégvezetői állását, s minden idejét "az irodalomnak szentelhesse". (Ez a "szentelhesse" különösen kompromittáló egy kifejezés!)
8. A tehetséges író, amikor élete legjobb művét átadja a szerkesztőnek, s az azt kérdi tőle: "Jó ez a novella?" - így felel: "Nem tudom, tessék elolvasni, talán használható." A tehetségtelen író felelete ellenben így hangzik: "Meghiszem azt! Megeszem a fejemet, ha Gorkij Maxim tud ilyet írni, magunkról nem is szólva!"
9. A tehetségtelen írónak mindig van pénze, a tehetségesnek ritkán.
10. A tehetséges írók majdnem mind nehezen, küszködve alkotnak, de a tehetségtelen írók kivétel nélkül játszi könnyedséggel ontják magukból a semmit, szükség esetén szedés alá gépbe diktálják, vagy léniás kézírással kalligrafikusan írják.
11. A tehetséges író így köszön: alászolgája - a tehetségtelen hangosan, vidáman kiáltja: van szerencsém!
12. A tehetséges író, ha beszélt például Molnár Ferenccel s elmeséli, hogy miről volt köztük szó, akkor így reprodukál: "Én azt mondtam Molnár Ferencnek, hogy..." A tehetségtelen ellenben így: "Ekkor azt mondtam Molnárnak, nézd, kérlek, Feri." | |
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
|
|
