lehet-e ígérni?

finn csoporttársam
egy képet mutat nekem a dédapjáról
és tényleg, kiköpött hasonmásom,
velem egykorú, magas barna férfi,
alig hiszek a szememnek.
talán csak a fülei nagyobbak valamelyest.

aranyat bányászott a Lappföldön.
rögvest szöget üt a fejemben;
egyáltalán léteznek-e bányák az Ezer Tó országában?

mintha tükörbe bámulnék,
rögtön el is képzelem, mit ehetett, mit ihatott,
hogyan élhetett egy finn aranybányász.

finom, puha, kényelemhez szokott tenyerem
vajon hasonlít-e az ő kezéhez?
ő is olyan mohón falta a fagylaltot, mint én?

vajon milyen lehetett derékig érő hóban
megtalálni a hazafelé vezető utat
egy sűrű, sötét erdőben?

és vajon miért irtózom ennyire a víztől?
sohasem tanultam meg úszni
és biciklizni sem tudok.

vajon honnan örököljük a természetünket?

szinte hihetetlen,
de sok emberrel ellentétben
én nagyon szeretem a hideget és a havat.

ha kapok még egy esélyt istenem,
ígérem
megtanulok úszni is.





Hagyjon üzenetet a szerzőnek!

Csak ehhez a vershez tartozó hozzászólások

Hozzáadás a KEDVENC VERSEK listájához.

Feltöltés ideje: 2026-10-05 23:57:11
Utolsó módosítás ideje: 2026-10-05 23:57:11