V. Szabó Mátyás
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
70. 69.
| 2024.12.17 19:25 | VSzM -- re: meo | Harmadik (Alföld) szimfónia (2
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Rita!
Köszönöm! A zenei keretezéssel két célom volt:
1.: többszólamúság. A zenében elfogadott, hogy különböző hangulatú részek egyformán igazak és érvényesek lehetnek, míg az irodalomban ritkább a nézőpontok ilyen egymás ellen feszítése, illetve inkább a dráma csatornázza be az ilyen jellegű erőfeszítéseket.
2.: puffer a politikai kisajátítás ellen. A szöveg nyilvánvalóan politikus és elfogultan az, akkor is, ha több különböző féle-fajta elfogultságokat jelenít meg egymás után. De a zenei keretezés elvisz minden értelmezést egy absztrakt irányba, ahová egyébként az értelmezés magától is kellene hogy gravitáljon, csak a felületesebb olvasó hajlamos megragadni a legdirektebb értelmezési szinten.
Egyébként a fő ihlet Sosztakovics zenéje volt, különösen a második tétel beleéléses szakrazmusában, ami azt demonstrálná, hogy a hagyományos formák vitalitása mennyire elválaszthatalan az erőszaktól és abúzustól.
Viszont az utolsó tétel ezt a nagyon hasonló időmértékes archaizmust egészen másképpen használja fel. Itt a mégis-morál úszógumijává lényegül, ami azonosulhatatlanná teszi a pesszimizmus és kiábrándultság összes érvelését.
Persze ez a tétel korántsem ilyen egyszerű, nem tagadja azt az ambivalenciát, ami a pátoszt övezi, sőt, éppenséggel másról sem szól, mint a pátoszt környező ambivalenciákról.
Az, hogy egy eldöntött történelmi tényre utal (arra, hogy önkéntesek harcoltak már a kilátsátalanná váló 1848-as szabadságharcban is) látszólag konklúzióra jut, de csak látszólag. A lényeg igazából abban rejlik, hogy csak egy-egy átfutó pillanatra is sikerül-e életet lehellni a nagy szavakba, csak átmenetileg is felizzítani az archaikus energiát anélkül, hogy a naivitás gusztustalan patriarchalitásába süllyedne, mint a második tételben. Ha van győzelme ennek a tételnek (márpedig a szöveg kompozíciója szerint van neki), akkor az ennyi; nem több, de nem is kevesebb. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bak Rita - szerki | 68.
| 2024.12.17 14:23 | Bak Rita - szerki -- meo | Harmadik (Alföld) szimfónia (2023)
|
| Válasz erre | Kedves Mátyás!
Már magából a címből látszik, hogy a szimfónai felépítését követed majd.
A négytételes szerkezet jól követi a szimfónaák szerkezetét, melyek klasszikus szimfóniák estén a következőek:
Allegro
Andante
Menuetto
Presto
Persze itt, jelen esetben át vannak írva kissé.
Az alföldi rész leírása, például az első részben sikeresen megújítja a tájleíró versek hagyományát, pl. Petőfinek voltak alföldi tájleíró versei.
Az Ön költeményében megújul ez a hagyomány modern képekkel, például: " A műholdak fényesebben villognak,/
mint az Esthajnalcsillag."
A második rész már egy epithalamium – 'nászének'.
A harmadik rész erős képekkel él, míg a negyedik egy ecloga.
Szerkezetileg jól felépített és habár az egyes részek különböző versformákban íródtak, a vers nem széttartó. Erős szövegnek érzem. | | A fenti posztra érkezett válaszok: VSzM | 67. 66.
| 2024.01.01 16:01 | V. Szabó Mátyás -- re: meo | a patriarchátus allegóriája (2
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Rita!
Ebben a szövegben egybe akartam foglalni a patriarchátus általam legfontosabbnak megélt jelenségeit és dinamikáit, illetve érzékileg illusztrálni is egyszersmind, esetleg személyes élménysíkra tenni/helyezni.
Attól lenne vers, hogy az életkép átfogja és plasztikusan megjeleníti egy társadalmi berendezkedés absztrakt dinamikáit.
Ha szürke zsánerképnek látszik, azt hiszem, sikerrel jártam a tömörítés (dichten) feladatában. Azért a cím eligazít, hogy ez allegória, meg a kiugró jelzők ("mint Caesar, trónol a radiátoron"). | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bak Rita - szerki | 65. 64. 63.
| 2023.08.17 09:30 | Köves István - szerki -- meo | SÉTA (2023)
|
| Válasz erre | Kétségtelen, nem könnyen befogadható olvasmány, prózai ballasztok húzzák lefelé, mégis fölszárnyal ez a szöveg, belső tűz hevíti, végül megnemesül. Nem útépítőmérnök, hanem amolyan költőféle írta ... | | A fenti posztra érkezett válaszok: V. Szabó Mátyás | 62. 61. 60.
| 2023.07.29 10:49 | Bak Rita - szerki -- meo | SÉTA (2023)
|
| Válasz erre | Ki van fejtve a vers.
Biedermeier részletek jelennek meg.
A Természet és lét összefonódása megjelenik a költeményben.
Vannak a versben àltalanosítások is.
Végiggondolt szöveg, hogy vers- e, nem tudom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: V. Szabó Mátyás | 59.
| 2023.07.13 09:15 | V. Szabó Mátyás -- re: meo | SÉTA (2023)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária!
Köszönöm a meglátásokat!
Szerintem a vers egészében nem ér annyit, hogy csiszolva legyen, bár ennek is nagybetűvel írtam a címét, ami nálam szubjektív hangsúlyt jelent- mégis inkább ujjgyakorlat, hangnempróba, mint az allegro scherzando- ez esetben e hangnem 'rubato' lenne. | 58.
| 2023.07.12 23:29 | Fűri Mária - szerki -- re: meo | SÉTA (2023)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás!
Az utak céljáról elmélkedni szerintem is léggömbhámozás. Az volt érdekes nekem, amit az 'út során' lát, és ahogy az 'utakról' gondolkozik. Én is belelátom a versbe a kulturális irányok bemutatásának igényét (pl. harmadik versszakban egyértelműen).
Kár volt számot mondanom. Elég lett volna annyi, hogy ez a komoly gondolati hátterű vers szerintem kicsit túlmagyaráz.
pl.
'a tervrajzon kétségkívül jól kinéző vonalak
és szögek tetszetős elrendezéséért' ' elhagyhatónak tűnik.
Bár hozzám közelebb állna egy szikárabb verzió, az eredetit is jó versnek gondolom.
| | A fenti posztra érkezett válaszok: V. Szabó Mátyás | 57.
| 2023.07.12 17:52 | V. Szabó Mátyás -- re: meo | SÉTA (2023)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mária!
A Séta (alternatív cím: elbeszélés a modernitásról) célja kulturális tendenciák megfogható, plasztikus ábrázolása volt, vagyis egy olyan atmoszféra megteremtése, ahol egy egyszerű séta képeiből tanulságos szentenciák bomlanak ki- a legnagyobb inspiráció Schiller azonos nevű tankölteménye volt.
Szerintem az "út-gondolat" nagyon is elkoptatott és farkábaharapó vargabetű, és az "utak céljáról" elmélkedni léggömbhámozás ("pedig az utak csak Rómába vezetnek, Róma meg utakba)
Motívumokat, szimbólumokat akartam kidolgozni (kerékvágás, homlokzatok, stb.), melyekkel a modernitás és posztmodernitás jelenségei tetszetősen megragadhatóak absztrakt nyelv használata nélkül- 22 sor kivágása szerintem sokat szétzúzna ezekből. | | A fenti posztra érkezett válaszok: Fűri Mária - szerki | 56.
| 2023.07.12 10:59 | Fűri Mária - szerki -- meo | SÉTA (2023)
|
| Válasz erre | Kedves Mátyás!
Elolvastam a verset, és a vakreflexiót is. (Köszönet a linkért.)
Én kihúznék néhány (22) sort, hogy a hangsúly az út-gondolatra essen; legalábbis nekem ez adja a vers érdekességét. A kitérőket, plusz gondolatokat, élményeket elhagynám, hogy az olvasói figyelem a lényegre fókuszálhasson. | | A fenti posztra érkezett válaszok: V. Szabó Mátyás | 55.
| 2023.06.22 10:32 | V. Szabó Mátyás -- re: meo | EGY MAGYAR REKVIEM (ELŐHANG) j
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves István!
Köszönöm a marasztalásokat és véleményeket, de
Ennek egy javítatlan (rosszabb légzéstechnikájú, csömörletesebb) változata már maradanDOKK lett, ami eléggé különös számomra- nem lehetne esetleg megcserélni a kettő besorolását, vagy mulanDOKK-ba tenni az első, javítatlan változatot is?
(Egy másik maradanDOKK-ba került versem, a Fasor szintén rendelkezik egy javított verzióval)
| 54. 53. 52. 51. 50.
| 2023.05.07 18:53 | V. Szabó Mátyás -- re: meo | Vonaton (2023)
|
Válasz erre
Előzmény | Az izolált, párhuzamos szólamok ütköztetése, esetleges 'tanulság', 'ítélet', 'morál' létrehozása az olvasó feladata: a vers nem akar mást, mint az összeférhetetlen szólamokat a lehető legélesebb és legprovokatívabb beállításban feltálalni.
Azt hiszem, a műnek morálisnak kell lennie, de csak a befogadóban válhat azzá. Magának a műnek csak részleges, részrehajló, elfogult és azonosulhatatlan erkölcsöket és narratívákat van joga rögzíteni: egy rezonőr egyébként is ezzé válna, csak kerülőúton, az esztétikatörténetben. A létbe-vetettség posztmodern káoszát, a morális relativizmus kakofóniáját szeretném megragadni hisztérikus, turbulens sűrítésben.
Az így felépített bábeli mű egyrészt magával az esztétikai elrendezéssel validálná az abszurdot, és váltana ki katarzist (ez nagyrészt Nietzschei gondolat), másrészt nyitva hagyva a kérdést a befogadót ösztönözné szintetizáló törekvésre, a polifónia dinamikus integrálására és /elviselésére/.
(ez persze csak ideál, amitől a versikém nagyon-nagyon messze van, és maga az ideál is nagyon-nagyon messze van egy érvényes költői hitvallástól) | | A fenti posztra érkezett válaszok: Bak Rita - szerki | 49.
| 2023.05.07 18:31 | V. Szabó Mátyás -- re: meo | Vonaton (2023)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Rita!
Pontosan, fogalma sincs róla, ez a lényeg.
Itt párhuzamos, monomán szólamokról van szó, a dráma és a kérdés /indirekten/, csupán az olvasó számára hivatott összeállni, szinte véletlenül.
A létbe-vetett szereplők a fizikai összezártság ellenére is izoláltak maradnak, az esetleges interakciók (látványos megsértődés/ "az utasok összenéznek- okostelefonja van, nem kell sajnálni") pedig csak még inkább az izoláció megcsontosodását szolgálják. | | A fenti posztra érkezett válaszok: V. Szabó Mátyás | 48.
| 2023.05.07 10:09 | Bak Rita - szerki -- Komment
|
| Válasz erre | Illetve én mint olvasó nem tudhatom, hogy az öregúr mondatai az ukrán nő félelmeire utalnak, mert arról csak a vers második felében olvashatunk.
A két elem nincs összefüggésben, így nem egyértelmű számomra, hogy az öregúr mondatai az ukrán nő félelmeire reflektálnak. | 47.
| 2023.05.07 10:00 | Bak Rita - szerki -- meo | Vonaton (2023)
|
| Válasz erre | Kedves Màtyás!
Újraolvastam a verset.
Amikor az öregúr elkezd az ókoriak gyászáról mesélni, még nem tudunk az ukrán nő félelméről, így nem is tudhatjuk, hogy az öregúr erre utal.
Egyébként az öregúr honnan tud arról, hogy az ukrán nő gyászol, ha a hölgy nem tud magyarul?
Az öregúr szót kicsit furcsának találom. | | A fenti posztra érkezett válaszok: V. Szabó Mátyás | 46.
| 2023.05.07 09:54 | Bak Rita - szerki -- re: meo | Vonaton (2023)
|
Válasz erre
Előzmény | Kedves Mátyás!
Valóban azt írta Arany::" Gondolta a f..." , ebből kerekedett ki az az anekdota, hogy azt ìrta: " Gondolta a fene!" , ennek ellenére a mondandóm lényege az volt, hogy egy műalkotást az olvasók kúlönbözőképpen ertelmezhetnek, egy alkotásnak nem kizárólag egy ertelmezése létezik.
| 0 25 50 |
|
