Némedy Ádám
Hozzászólást csakis azonosított felhasználók írhatnak.
Kérjük, hogy jelentkezzen be az azonosításhoz!
2.
2009.09.16 06:48 | Dolgos Mátyás -- estimese-vélemény
|
Válasz erre | Igen. Lehet még egy verset írni erre a témára. Én azt a két fogalmat kiskorúsítanám, s akkor ez ez kiváló versezmény!
|
1.
2009.09.16 00:59 | Dokk Szerki -- meo-üzenet | estimese
|
Válasz erre | Valahogy a második sor "lényeg" szava már rávilágít valami számomra lényegire ezzel a verssel kapcsolatban. Mégpedig hogy nem a gyermeki beszéd álcája mögötti felnõttes kérdésfeltevés jelenti a problémát elsõsorban, hiszen ez a kétféle nézõpont sikerrel elegyíthetõ, hanem a megvalósítás-megfogalmazás módja miatt érzek hiányosságokat - nem hihetõ számomra, hogy egy gyerek ezt a kérdést ilyen formában feltenné. Ehhez a "lényeg" túl fogalmi szó, s persze a vers épp ennek a fogalomnak a kezelhetetlenségét kívánná talán érzékeltetni, azonban ebbe a narratív környezetbe ágyazva ezt az érzékeltetést nem érzem mûködõnek. A második, gördülékeny és ügyes szakasz elbizonytalanít ugyan kissé, miközben a harmadik szinten tartja, hogy úgy mondjam, ezt az elbizonytalanodást, de azután a vers utolsó felkiáltása mégis arról gyõz meg, hogy némiképp rafináltabban csomagolva kellene eladni ezt a szöveget. A "követelem" ugyanis már tényleg elhelyezhetetlen - alapvetõen nem hallom azt a gyereket, aki ezt a politikai-parlamentáris asszociókat keltõ igét ilyen formában a szájára venné; még ha erõszakot is teszek magamon ebbõl a szempontból, akkor sem tudok szemet hunyni afölött, hogy ez a toporzékolós beütésû sor szándékosan (azaz tudatos megfontolások alapján) elkülönítve szerepel a vers végén, ily módon pedig sajnos számomra hatásvadásszá válik. Mintha leleplezõdne itt az egész konstrukció. Azért sajnálom ezt, mert egyáltalán nem rossz a szöveg, és ez a konstrukció sem eleve elhibázott, nagyon jót is ki lehetne hozni belõle - megoldást viszont az álcázáson kívül nem igazán tudnék javasolni; talán (de csak talán) az egész fordítottjával lenne érdemes megpróbálkozni, azaz egy idõsebb beszélõ szájába adott szöveggel, amit néhol gyermeki elcsuklások tagolnak, így billentve ki az olyan fogalmak üresnek érzett (tán épp ezért szabadon megtölthetõ) jelentéseit, mint a lényeg. |
0